Egy új kutatás szerint a Plútó és a Charon hasonlóan alakulhatott ki, mint több mint négymilliárd évvel ezelőtt a Föld-Hold rendszer. A Kuiper-öv legnagyobb képviselőjébe egykoron egy méretben hasonló nagyságrendű másik kisbolygó csapódhatott.

Egy magyar fordításban több mint húsz éve (!) megjelent cikk újraközlésével mutatjuk be, hogyan tervezték a szakemberek a Titanra való leszállást akkoriban.

A 2004. november 15-én Hold körüli pályára állt első európai holdszonda, a SMART-1 sikeresen túljutott műszereinek tesztfázisán. Hold körüli pályájáját ha lassan is, de a megfelelő szintre csökkentette, hogy megkezdhesse tudományos programját.

A Huygens szonda leszállása során a 13 és 8 km magasság között készített harminc felvételből mozaikképet állítottak össze. Már az összes nyers kép megtekinthető az interneten!

Amikor a Huygens szonda belép az óriáshold légkörébe, egy egyedülálló kísérlet keretében a földi rádióteleszkópok globális hálózatát is arra irányítják majd.

E hét pénteken (14-én) az európai Huygens leszállószonda megkezdi izgalmas zuhanását, majd ereszkedését a Szaturnusz legnagyobb holdjának légkörében. Soha az emberiség történetében még nem próbálkoztak landolással a Földtől ilyen távol. A több, mint hét évig tartó hosszú utazás végén a Huygens csupán pár óráig működik majd, mérései java részét a Titan légkörében való ereszkedés közben végzi el.

Január 14-én az európai Huygens leszállószonda megkísérli a leereszkedést a Szaturnusz Titan nevű holdjára. Még soha az asztronautika történetében nem próbálkoztak hasonló manőverrel a Földtől ilyen távol. Az ŰRVILÁG megkezdi a visszaszámlálást!

Az űridőjárás tanulmányozása alatt szűkebb értelemben a Föld mágneses tere és felsőbb atmoszférája napszéllel való kölcsönhatásának leírását értjük. Japán az űridőjárás-kutatásokból is kiveszi a részét.

2006-2015 között Oroszország kifejleszt egy új, Föld körül keringő indítóállást, ami az űrhajósok számára is megközelíthető lesz. A fejlesztés első fázisára a Nemzetközi Űrállomáson kerülhet sor.

A Holdra telepítendő csillagászati megfigyelőállomás újra és újra felbukkanó érdekes elképzelés.

Egy magyar fordításban több mint húsz éve megjelent cikk újraközlésével mutatjuk be, hogyan tervezték a szakemberek a Titanra való leszállást. A Huygens programjával való hasonlatosság nem a véletlen műve...

A Huygens űrszonda leszállásáról szinte valamennyi európai hírújság címoldalon számolt be, az ESA honlapja pedig látogatottsági rekordot döntött.

Tovább folyik az európai Huygens ereszkedési és landolási adatainak kiértékelése. A legújabb információk szerint a leszállószonda a légkör felső rétegeiben szinte hánykolódott, majd “sárban” szállt le. Közben elkészült a leszállási térség hamis színes domborzati képe is.

Újabb szenzációs felvételt tett közzé az Európai Űrügynökség, amely ezúttal a leszállóhely közvetlen környezetét mutatja.

Az európai készítésű Huygens a legfontosabb méréseit a légkörben való ereszkedés során végzi el.

Milyen légkörbe ereszkedik a Huygens? A Cassini űrszonda felvételei alapján először lehettünk tanúi felhőképződésnek a Titan atmoszférájában.

Egy rövid ízelítőt adunk abból, hogy mi fog történni 2005-ben az űrkutatás világában.

A Mars Society Magyar Tagozatának pályázatára érkezett legjobb pályamunkákból kiállítás nyílik a TIT Budapesti Planetáriumában.

Kétrészes sorozatunk végén a Hold déli pólusának környékére telepítendő csillagászati obszervatórium terveiről számolunk be.

Hétfőn Hold körüli pályára állt a több mint egy éve utazó, első európai holdszonda.