Amint az köztudott, az ESA és az Arianespace ez év januárban úgy döntött, hogy a Rosetta üstököskutató szonda startját az Ariane-5 rakéta tavaly decemberi kudarca miatt bizonytalan időre elhalasztja. Miközben folyik a kudarc okának kivizsgálása, azt követően pedig a rakétán elvégzik a szükséges módosításokat, a Rosettát hibernálták, és az ESA intenzíven keresi a lehetséges új üstökös-célpontokat. Az idő azért is sürget, mert a szonda szakszerű tárolásának évi költségét 50 és 100 millió Euro közötti összegre becsülik.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Sorozatunk mostani részéből kiderül, hogy miképp sikerült több tucat légkörkutató ballont egy műholddal felrobbantani, és hogy miért indult oly nagy késéssel az első olyan európai űrszonda, mely eljutott a Jupiterhez.

Néhány nappal ezelőtt átadták az ESA (Európai Űrügynökség) követőhálózatának első olyan Európán kívüli állomását amely ún. "mély ég" (deep space) eszközök, azaz a Naprendszerbe indított európai űrszondák követésére szolgál. Az új központ a déli féltekére, Ausztráliába került.

1976 óta nem volt olyan fényes üstökös az égbolton, mint napjainkban. A pazar csóvát bontó ragyogó égitest kedden reggel érte el napközelségét, s pár napig még megfigyelhető a SOHO űrszonda felvételein.

Az Európai Űrügynökség Rosetta programjának szakemberei nem adták föl a sikeres indítás reményét. Alkalmazkodva az új helyzethez az űrszonda és tudományos programjának tökéletesítésére fordítják a startig hátralévő időt, minimum egy, maximum két és fél évet.

Az új Ariane hordozórakéta kudarca után várható volt, hogy a Rosetta indítása késni fog. Az előkészületeket a szűk indítási ablak sürgeti, a startot mégis elhalasztják pár nappal.

Kedd éjjel a Szaturnusz a Szíriusz és a Vénusz mellett (a Holdat leszámítva) a legfényesebb objektum az égen. Felé tart a Cassini űrszonda (a hozzákapcsolt Huygens leszállószondával), amely 5 éve indult, s eddigi sikeréhez magyar műszerek is hozzájárultak.

A jövő év első hónapjában a Wirtanen-üstököshöz induló, és ott az égitest körüli pályára álló, illetve leszállóegységével landoló Rosetta űrszonda-együttes megvalósításában magyar szakemberek is részt vettek. Úgy gondoljuk, hogy ez a tény indokolja, hogy a Rosetta-val kapcsolatos híreket külön kezeljük. Mi is a Rosetta program?

Az ESA (Európai Űrügynökség) gőzerővel dolgozik a Mars Express nevű űrszondán, miközben a britek sajét maguk építik a szondához csatolt és a Vörös Bolygó felszínére leszálló Beagle-2 lander-t. A Mars Express májusi indítása már nincs messze, épp ezért az ESA szakemberei már ma foglalkoznak Európa hosszútávú Naprendszer-kutatási stratégiájával.

Ezzel a címmel tart előadást március 18-án Spányi Péter a Polaris Csillagvizsgálóban. Mint portálunkon már többször olvashatták, a Rosetta európai üstökös-kutató misszió indulását januárban el kellett halasztani az Ariane-5 hordozórakéta tavaly decemberi meghibásodása miatt.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Kevéssé ismert, hogy a hatvanas évek végén a kontinens nyugati felének szakemberei szondát akartak küldeni a legbelső bolygóhoz. Az akkor elvetélt ötlet napjainkban ismét felmerült.

Az Európai Űrügynökség (ESA) felhívást tett közzé, amely szerint pályázat formájában benyújtott gondolatokat, kísérletterveket és egyéb tervezési/technikai ötleteket vár az európai fiataloktól, hogy ezzel minél jobban előremozdítsa, gazdagítsa az Aurora-programot.

Nos, ha Ön egyetemista, vagy posztgraduális képzésben vesz részt, akkor most - az ESA legújabb pályázatának köszönhetően - az Európai Űrügynökségnek adhat ötleteket. Mivel az előzetes tervek beadásáig már csak egy hónap van hátra, újból közöljük a kiírást!

Az ESA (Európai Űrügynökség) ESA-PR 04-2003 számú sajtóközleményében bejelentette, hogy bizonytalan időre elhalasztják a Rosetta üstökös kutató űrszonda indítását.

2002. december 18-án (szerdán) 18:00 órakor a Magyar Asztronautikai Társaság rendezésében a Kossuth Klubban (Budapest VIII. Múzeum u. 7.) Apáthy István (KFKI AEKI) tart előadást a Rosetta üstökös-kutató programról. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A magyar részvétellel készülő üstökös-szonda újabb lépéseket tett a világűr felé.

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint a meghosszabbított ellenőrzési folyamatok két fontos mérföldkövét is sikerrel teljesítette a januárban üstököskutatásra induló Rosetta.