Kálmán Béla székesfehérvári előadása november 27-én (kedden) délután háromnegyed hatkor kezdődik.
Kálmán Béla székesfehérvári előadása november 27-én (kedden) délután háromnegyed hatkor kezdődik.
A felvételt nem egy műholdon, hanem egy ballisztikus rakétán repült ultraibolya távcsővel készítették. A műszer csak alig több mint 5 percig működött, de a kutatók szerint megérte!
„Workshop on Mars – Connecting Planetary Scientists in Europe” címmel háromnapos konferenciát tartanak június 5-7. között.
Eldőlt, hogy a 2020-as években az ESA első nagy űrszondás küldetése a Jupiter, valamint a bolygó jeges holdjainak vizsgálatára indul.
Még oda sem ért a frissen indított Curiosity a Marshoz, máris olvasni olyan amerikai véleményeket, hogy a mostani program nem valami még nagyobbnak a kezdete, hanem inkább a bolygó aktív kutatásának a vége lesz. Szükség lehet orosz segítségre is.
Az óriásbolygó légkörében levő, korábban megmagyarázatlan eredetű vízről az ESA Herschel-űrtávcsövének infravörös mérési alapján kiderítették, hogy az Enceladus holdról származik.
Ezzel a címmel tartott előadást Orgel Csilla, az ELTE hallgatója csütörtökön, a prágai Világűrkongresszus Mars-kutatással foglalkozó szimpóziumán.
Szeptember 24-én, az ELTE TTK lágymányosi kampuszán először rendezik meg a Csillagászati Napot, amelyen a ELTE Csillagászati Tanszékén
folyó kutatómunkát mutatják be.
A 2016-ra tervezett ExoMars Trace Gas Orbiter keringőegységére öt műszert választottak ki a közelmúltban a két űrügynökség szakemberei.
A költségmegtakarítás elérte a NASA következő évtizedre tervezett, a Napot és a Nap-Föld kapcsolatokat kutató űreszközeit is. Azért a program így is elég gazdag.
Ma reggel, napkelte után Magyarországról is megfigyelhető volt a Vénusz átvonulása a Nap korongja előtt. Hogy látták a különös égi jelenséget a műholdak?
Pedig az érzékeny űrtávcsővel még a Nap közelébe sem szabad nézni! Akkor hogyan, és miért?
Nem meglepő, űreszközökkel mégis most először kimutatott eredmény, hogy a napszélnek ugyanaz a „lökése” a Mars légköréből sokszorta több oxigént „fúj el”, mint a Földéből.
Az európai Venus Express szonda úgy találta, hogy belső bolygószomszédunk légkörének felső régióiban is van egy ózonréteg.
Ezzel a meglepő, de mérési adatokon alapuló feltételezéssel álltak elő nemrég amerikai napfizikusok.
A májusban indult Akatsuki lefékezett és pályára állt a Vénusz körül. A manőver sikeréről csak később tudnak megbizonyosodni.
A Mars két kis holdját 1878-ban fedezte fel Asaph Hall. Utána közel egy évszázadig nem sokat tudhattunk meg róluk.
A NASA olyan helyre küldene egy űrszondát, ahol még egy sem járt: közvetlenül a Nap külső légkörébe. Most kiválasztották a Solar Probe Plus műszereit.
A Föld mágneses környezetét kutató, ma is kitűnően működő európai műholdnégyes egy évtizeddel ezelőtt indult.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu