Sorozatunk következő néhány részében áttekintjük, milyen terveket készítettek a szovjetek, majd az oroszok abból a célból, hogy Amerikát megelőzve embert küldjenek a Vörös Bolygóra. Az alábbiakban Koroljov egy 1956-os tervét mutatjuk be.

A STEREO és a Solar Probe amerikai, valamint a Solar Orbiter európai űrszondák sikere esetén központi csillagunkról szerzett ismereteink megsokszorozódhatnak.

Jó tizenhárom éve magyar postabélyegen is bemutatták az akkor még csak előkészületben levő Cassini-Huygens űrprogramot.

A nemrég a Szaturnusz körüli pályára állt Cassini NASA-űrszonda európai „utasa”, a Titanra 2005 elején leereszkedő Huygens adatai remélhetőleg rendben megérkeznek majd.

Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.

A Hold felé egyre elnyúltabb Föld körüli pályán tartó SMART-1 európai holdszonda útközben a Földről készít felvételeket.

A vörös bolygó kerül keringő Mars Express valószínűleg ammónia nyomaira bukkant a légkörben, ami baktériumoktól is származhat.

A Hold felé tartó európai szonda 70 ezer km távolságból lefényképezte „szülőhazáját”.

A Nemzetközi Űrállomásról néha különösnek látni a Holdat. Ezen a képen olyan, mintha belemerülne bolygónk légkörébe, no és persze a Földnél jóval kisebbnek mutatja magát.

A Cassini-Huygens amerikai-európai űrszondapáros holnap elhalad a Phoebe nevű Szaturnusz-hold mellett.

Az Európai Űrügynökség az Aurora-program céljaként, az Amerikai Űrkutatási Hivatal a Bush-program kiteljesítéseként szeretne eljutni a Marsra. Az oroszok – saját bevallásuk szerint – 2015-re képesek lesznek űrhajósokat küldeni a Vörös Bolygóhoz.

A Genesis küldetése után újabb, a Napot még inkább megközelítő űrszondák indítása várható. Kétrészes cikkünkben először az amerikai STEREO szonda tervét ismertetjük.

Az utolsó előre megtervezett pályamódosító manővert hajtotta végre az elmúlt napokban a Cassini. Új pályáján október 26-án repül majd el csupán 1200 kilométerre a Titántól.

A közös NASA-ESA napkutató szonda eredményeiről alkalmanként az Űrvilág oldalain is beszámolunk. Ahhoz, hogy a SOHO ma is működhessen, négy éve egy nagyobb mentőakció is kellett.

A brit kormány nem vállalhat kötelezettségeket az Aurora-program terén, jelentették be brit illetékesek július 21-én, a 2004-es Farnborough-i Légibemutatón.

Utoljára mintegy harminc éve jártunk bolygórendszerünk Naphoz legközelebbi tagjánál, a Merkúrnál. Hamarosan új űrszonda indul útnak, amely egy alig ismert, különös világ titkait tárja majd fel.

Június 11-én, amikor a Cassini elhaladt a Phoebe mellett, nem csak a látható tartományban készített a Holdról felvételeket. Az űrszonda műszerei folyamatosan pásztázták a holdat. A holdról készített képek új világot tártak fel előttünk, vajon mit mutattak a további mérések?

A Cassini még csak az első „ujjgyakorlaton” jutott túl, amikor a Szaturnuszhoz vezető úton rápillantott a Phoebe-re, de az izgalom máris tetőfokára hágott. Van is miért: a szonda által küldött képek csodaszépek és beszédesek.

Mit várhatunk a Cassinitől, mi az, amit az űrszonda megérkezése előtt elmondhatunk a Szaturnusz Phoebe nevű holdjáról?

A NASA szakemberei úgy döntöttek, hogy az Opportunity marsjárót leküldik az Endurance-kráter belsejébe, ahonnan talán nincs visszaút.