Úgy tűnik, a marsi mintahozó küldetésre még jócskán várni kell. Amiben egyetértés van: mindenki szeretné, s amiben szintén: senki sem igazán.
Embert szeretnénk a Marsra küldeni. Addig még több technikai fejlesztést kell véghez vinni, jelenleg megoldatlan kihívásokat leküzdeni. Mindezek ellenőrzésére, s persze a tudományos kérdések megválaszolására kitűnő lehetőséget adna a marsi mintahozó küldetés, a Mars Sample Return terve. Tervezi ezt az ESA és a NASA egyaránt, csak épp mintha mindkettőnél nyílna a fiók a még az asztalon lévő tervek számára.
Az ESA 2001-ben hirdette meg az Aurora-programot: célja embert juttatni a Marsra. Ennek része lett volna 2009-ben az ExoMars program keretében egy Mars Express alapján készülő orbiter és egy, a jelenlegi amerikai roverekre emlékeztető, ám biológiai kísérleteket és felszín alatti mintavételt is végző rover, a Pasteur elindítása. Siker esetén 2011-ben indulhatott volna a Mars Sample Return Orbiter, 2013-ban pedig az MSR Lander. A feladat rendkívül bonyolult, de akkor épp ez volt benne a szép, hiszen a küldetés egyes fázisai valóban mintha az ember utazását készítenék elő. Az orbiter sikeresen Mars körüli pályára áll, a két évvel később induló lander leszáll a felszínre, mintát gyűjt, akár rovert is visz magával. A mintával megrakva kis mintahozó tartály indul Mars körüli pályára, ahol automatikusan dokkol az orbiterhez. Ezt követően a "hasznos teher" (vagyis a minta) átkerül az orbiterbe, annak is a Földre visszatérő rekeszébe, mely az orbiterről leválva, elhozza nekünk a mintát. Ambiciózus küldetés, lássuk, mi lett mindebből...
Az ExoMars program irigylésre méltó támogatást kapott az ESA-tól, talán csak a Viking-szondákra költöttek többet. Mégis, a jelenlegi indítási tervek szerint 2013-ban indulhat csak, s valószínűleg törlik az orbitert; anyagi okokból. A Mars Sample Return technikai és pénzügyi okokból csúszik - hivatalosan. Informálisan pedig úgy tűnik, az ESA-ban sokan lemondtak róla. Nézzük hát az amerikai terveket!
A Mars Global Surveyor és a Mars Pathfinder sikerén felbuzdulva Bill Clinton 1997-ben meghirdette a Mars Surveyor programot: kétévente egy keringő és egy leszállóegységet indít Amerika a Marshoz. 1998-1999-ben ez meg is történt, 2001-ben indították volna a valóban el is indított 2001 Mars Odyssey-t, a Mars Surveyor 2001 Lander pedig egy sarki területeket vizsgáló leszállóegység lett volna az Athena nevű ún. középroverrel (méretét tekintve a Mars Pathfinder Soujournerénél nagyobb). A 2003-as keringő és leszállóegység után pedig 2005-ben következett volna a Mars Sample Return küldetés. (A 2003-as talán a Mars Reconnaissance Orbiter korábban indított változata lett volna.)
Rögtön a Mars Surveyor '98 program összesen négy szondája (Mars Climate Orbiter keringő egység, Mars Polar Lander leszállóegység és a Deep Space-2 két penetrátora, a Scott és az Amundsen) kudarcot vallott, a programot véghetetlenül módosították. A 2001-es leszállóegységet törölték, a hozzá tervezett rovert két példányban is, de csak 2003-ban indították (Spirit és Opportunity), 2003-ban viszont cserébe orbiter nem indult: elindult az 2005-ben Mars Reconnaissance Orbiter néven. A 2001-es lander indítására - roverek nélkül - pedig végülis Phoenix néven, a napokban kerül sor. De mi lett a 2005-ös tervekkel? A NASA jelenlegi tervei szerint a mintahozó küldetésre a 2020-as évek közepéig kell várni. Ám addig még néhány rovert és orbitert indítanak.
Ésszerű volna hát összefognia a nemzeteknek. Így gondolta az ESA is, mely, hogy felfrissítse az Aurora-programot, megkereste a NASA-t, szállna már be a Mars Sample Returnbe. A NASA - okulva talán egy korábbi megkeresésből: akkor a franciák keresték meg az amerikaiakat a francia Mars NetLander projekt közös megvalósítása végett, amibe a NASA belement, nem sokkal később pedig a CNES kiszállt belőle - az együttműködést elutasította, ez most nem aktuális. Az ESA persze tudja, az ExoMars utáni egyetlen jelenlegi Mars-szonda terve került veszélybe, s a Mars Sample Return törlésével vagy kitolásával az ESA Mars-kutatási stratégiája kerülne veszélybe. Ezért informálisan megkeresték Oroszországot is. (Azt az országot, mely korábban a Fobosz-Grunt szondába kérte az ESA részvételét, ám azt az ESA a Kliper programban való részvételhez hasonlóan nem vette komolyan.) Az oroszok jelenleg a kínaiakkal folytatják saját Mars-programjukat, az ESA-nak elmondták, az együttműködés ezen a téren nem aktuális.
A Mars Sample Returnt tehát az ESA-nak egyedül kell megvalósítania. Ez nem baj. Csakhogy nincs rá pénz. E sorok írójának durva becslése szerint egyedül a sterilizálás kerülne kb. 200 millió euróba, bár ez új technológia alkalmazásával még csökkenhet. Emellett az ESA terve igencsak ambiciózus, ahogy jelenleg az ESA-ban sokan gondolják, messze nem áll rendelkezésre a megvalósításhoz szükséges technológiai háttér. De ha minden anyagi feltétel adott lenne, akkor is legkorábban 2018-ban indulhatna az orbiter, 2020-ban a lander. Akkor meg már érdemes megvárni az amerikaiakat? Kapcsolódó cikkek:
Hamarosan kínai Mars-szonda indul?
Új orosz Mars-szondák terve
A Mars és a külső bolygók vizsgálatának jövője (2. rész)
Az ESA első lépése a marsi anyagminták visszahozására
Marsi zászlóbontás
A Mars körül keringő európai űrszondának is jut majd szerep az amerikai Phoenix odaérkezésekor.
