Egy tegnapi kísérlet kedvező eredménye fontos lehet a Marsra küldendő jövőbeli űrszondák leszállásához készítendő hővédő pajzsok tervezéséhez.

Életfenntartó technológiák kikísérletezésére szolgáló tesztközpontot avatott az Európai Űrügynökség Barcelonában.

A hordozórakéták és műholdak rezgésének csillapítására kifejlesztett módszer az autóiparban is használható.

Az ESA Integral gamma-csillagászati műholdjához készített detektor továbbfejlesztésével olyan eszközhöz jutottak, amellyel könnyebben fel lehet deríteni, ha valaki radioaktív anyagokat akar átcsempészni a határon.

Találós kérdés: milyen festék az, amelyik bármilyen színű lehet, mégis mindig „zöld”?

A mikro- és nanoműholdak nagyobb elterjedését segítheti az a vékony védőréteg, amelyet most fejlesztettek ki Amerikában.

Méghozzá nem is akármilyennel: ez a bőrönd lehetővé teszi, hogy bárhol is járjon a gazdája, mindig kapcsolatban maradjon a külvilággal.

Magyarországon 2007-ben a nagy szárazságon túl az amerikai kukoricabogár kártétele is hozzájárult a nagyon alacsony kukoricaterméshez.

A 2007. év találmányának címéért folyó versenybe a NASA egy speciális szigetelőanyagot nevezett.

Szerencsés esetben még ezen a nyáron, a Falcon-1 rakéta közelgő indításával pályára állhat az első működő napvitorlás.

Szennyvíztisztítás, a légköri szén-dioxid megkötése, energiatermelés – mindez egyben, egy NASA fejlesztésű módszerrel.

A még a Mir űrállomáson működő, európai fejlesztésű elektronikus orr átalakított formában a stockholmi metró tűzjelző berendezéseiben szolgál tovább.

Az ESA még mindig nem tudta elindítani a bolygónk gravitációs terét kutató GOCE műholdját. Egy műszer viszont, ami végül nem is került fel az űreszközre, már munkába állt a Földön.

Amitől védeni kell az alacsony pályán keringő űreszközöket, az más, földi alkalmazásokban igen hasznosnak is bizonyulhat. Erre mutatunk néhány érdekes példát.

Az eredetileg űrkutatási célra kifejlesztett szenzoroknak a mindennapi élet számos területén is hasznát vehetik.

Ami jó az amerikai űrrepülőgép utasainak, miért ne lenne jó nekünk, itt a Földön is?

Az optikai és radaros műholdas távérzékelési adatok felhasználásával szerkesztett 2007-es kukorica-károsodási térkép alapján a kártétel kimutatási pontossága 80% fölé emelkedett. A felmérés nem csak itthon, de az Európai Unióban is segítséget nyújthat a kukoricabogár elleni védekezéshez.

A NASA közreműködésével, nanotechnológia alkalmazásával kifejlesztett érzékelőkkel már kis mennyiségben is ki tudják mutatni különböző veszélyes baktériumok, vírusok jelenlétét.

Nemrég fenekestől felforgatta az úszóvilágot egy új úszódressz, amelynek viselői sorra döntik meg a világcsúcsokat. A NASA kutatóinak segítségével kifejlesztett ruha főszerephez juthat Pekingben is.

Bár a műholdak sok mindent tudnak, a bányák mélyére azért mégsem képesek belátni. Vagy mégis lehet valamire használni ott is az űrtechnikát?