A márciusban felbocsátott amerikai műholdpáros az autonóm megközelítéssel és javítással kísérletezik, de váratlan probléma lépett fel.

Az Atlas-5 rakéta négy kísérleti mikroműholdat és egy autonóm műholdjavítási módszert kipróbló párost juttatott a világűrbe.

A műholdas helymeghatározás alkalmazásával megkönnyíthető lenne a látássérültek gyalogos közlekedése. Egy kísérlet kezdeti eredményeit ismertetjük.

A NASA a kezdetektől fogva aktív az anyagtudományi kutatásokban. Bár a szén nanocsöves technológiát Japánban találták fel, az amerikai űrkutatásban is széles körben szeretnék alkalmazni.

A NASA Marshall Űrközpontjának mérnökei közreműködésével megalkotott eszköz anélkül ritkítja a csípős rovarokat, hogy bármiféle mérgező anyagot használna.

A nagy távolságokba küldött bolygóközi szondák olykor másra is jók az eredeti küldetésükön kívül. Ezúttal a Merkúr felé tartó MESSENGER-t használták egy újszerű kísérlethez: lézerimpulzusokkal „váltottak üzenetet” a szondával.

E három látszólag távoli fogalom kapcsolatát mutatjuk be annak nyomán, hogy az ESA egyik beszállítója előállított egy olyan mikrohullámú berendezést, amellyel forradalmasítható a repülőtéri biztonsági átvilágítás.

Sorozatunk következő részében egy újabb olyan eszközt mutatunk be, amelynek segítségével mikrogravitációs kísérletek végezhetőek földi laboratóriumokban. Az RPM elnevezésű eszköz a sejttenyészet leülepedését gátolja meg, segítségével pedig sejtek szövetekké és szervkezdeményekké való összeállása segíthető elő.

A MotoGP forró futamain az űrhajósok ruhájából kifejlesztett kísérleti öltözettel teszik elviselhetőbbé egy spanyol versenyző életét...

Műholdas helymeghatározó (GPS) rendszeren alapuló, mobiltelefonnal kombinált karkötő figyelmeztet, ha az emlékezetkihagyásban szenvedő beteg elvész.

Az alapkutatás és az alkalmazott tudományok érdekes együttműködése révén orvosi képalkotó eljárásokat adaptálnak csillagászati objektumok háromdimenziós feltérképezésére.

A műholdas mérési technika fejlődésével immár lehetséges, hogy a nagy földrengések nyomán a földi gravitációs erőtérben utólag bekövetkező helyi változásokat kimutassák.

A NASA Ames Kutatóközpontban megkezdődött az új amerikai „multifunkcionális” űrhajó hőpajzsának tényleges fejlesztése.

A közmondással ellentétben igenis előfordul, hogy ugyanoda csap a villám, ahová korábban is. Érdemes tehát megelőző intézkedéseket tenni.

A NASA 1976 óta minden évben kiad egy füzetet, amelyben a tevékenységével kapcsolatos innovációs eredmények másodlagos, „hétköznapi” alkalmazásait gyűjti össze.

Sikerült az első, lézernyaláb segítségével végrehajtott kétirányú adattovábbítási kísérlet egy japán és egy európai mesterséges hold között.

Sorozatunk befejező részében sejttenyészetek szabadesés közben való vizsgálatát mutatjuk be. Az eszköz fő felhasználási területe bizonyos egysejtű élőlények tenyésztése.

Sorozatunkban olyan eszközöket mutatunk be, amelyek segítségével mikrogravitációs kísérletek végezhetők el földi laboratóriumokban. Az első részben egy forgó sejttenyésztő készüléket mutatunk be, amelynek segítségével a sejtek inzulintermelését lehet fokozni, szívizom- és csontvelő-szövet növekedése vizsgálható.

Bemutatjuk, milyen változatos formában volt jelen az ESA űrprogramjaiból származó, mára a földi feladatok szolgálatába állított űrtechnológia egy augusztus eleji vitorlásversenyen.

2005. június 21-én 19:46-kor (UTC) útjára indult a Föld első napvitorlása. Ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, vajon a szerkezetnek valóban sikerült-e Föld körüli pályára állnia.