Tiszta ivóvíz nélkül legfeljebb néhány napig maradhatunk életben. A NASA közreműködésével kifejlesztett víztisztító technológia a Földön is igen hasznos lehet.
A távoli bolygókról űrszondákkal kapott képek feldolgozására használt számítógépes algoritmusok legújabb alkalmazása a nyaki artériák elmeszesedésének mértékét megmérő orvosi műszer.
A NASA a kezdetektől fogva aktív az anyagtudományi kutatásokban. Bár a szén nanocsöves technológiát Japánban találták fel, az amerikai űrkutatásban is széles körben szeretnék alkalmazni.
A NASA Marshall Űrközpontjának mérnökei közreműködésével megalkotott eszköz anélkül ritkítja a csípős rovarokat, hogy bármiféle mérgező anyagot használna.
A műholdakról is ismerős napelemek félvezetőből készülő eszközök, amelyek a napsugárzás fotonjainak energiáját közvetlenül elektromos energiává alakítják át.
A NASA csillogó, ultravékony fényvisszaverő fóliáit az Apollo-program tévéközvetítései óta ismerhetjük. Azóta sok más űrbeli alkalmazás mellett számtalan helyen találkozhatunk velük.
A légzsáktól a vonalkódig számos olyan dolog vesz körül bennünket, amelyek végső soron űrkutatási fejlesztésekből vagy alkalmazásokból jutottak el a mindennapi életbe.
Az alapkutatás és az alkalmazott tudományok érdekes együttműködése révén orvosi képalkotó eljárásokat adaptálnak csillagászati objektumok háromdimenziós feltérképezésére.
A műholdas mérési technika fejlődésével immár lehetséges, hogy a nagy földrengések nyomán a földi gravitációs erőtérben utólag bekövetkező helyi változásokat kimutassák.
A NASA 1976 óta minden évben kiad egy füzetet, amelyben a tevékenységével kapcsolatos innovációs eredmények másodlagos, „hétköznapi” alkalmazásait gyűjti össze.