Az ESA több mint negyedszázada dolgozik egy végtelenített vízvisszanyerő rendszer fejlesztésén, amellyel önfenntartó ökoszisztémát biztosíthatnának a világűrben dolgozó emberek számára.
Az aszályos nyár, a tartós forróság és a kevés csapadék érzékenyen érintette az európai mezőgazdasági termelőket, például Hollandiában a burgonyatermesztőket.
Az ESA mesterséges intelligenciát és a legújabb képfeldolgozó eljárásokat használó amatőr földmegfigyelők bevonásával tökéletesítené a Proba–V miniműhold felvételeit.
A part menti, sekély tengerek pontos batimetriai térképe számos területen nélkülözhetetlen. Előállításuk műholdas módszerekkel gazdaságosabb, az eredmény pontosabb, mint hagyományosan.
A napenergiát 30%-os hatásfokkal elektromos energiává alakító újfajta napelemeket a következő generációs európai Neosat távközlési holdaknál alkalmazhatják először.
Egy, az ESA vezetésével működő csoport a világon elsőként olyan elektromos műholdhajtóművet épített és működtetett, amelyik a felsőlégkör levegőmolekuláit használja fel.
Műholdakkal szerzett környezeti adatok segítségével próbálják csökkenteni a veszélyeztetett kék bálnák és a hajók közötti, az állatokra nézve gyakran végzetes kimenetelű ütközéseket.
Méghozzá az Európai Űrügynökség (ESA) szabadalmaztatott eljárása, amivel eredetileg a galaxisok fejlődését kutatták – most pedig az utasok átvilágítását végzik.
A Mars-utazás meglebegtetett terve hatására hatékonyabb lehet a földi paradicsomtermesztés. Bár a Mars is vörös és gömbölyű, akárcsak az érett paradicsom, az összefüggés bonyolultabb.
A NASA Glenn Űrközpontjában elkészült egy olyan nukleáris energiatermelő egység prototípusa, amelyik holdi és marsi kolóniák ellátására is alkalmas lehet.