Többször olvashattunk híreket arról, hogy a Hold és a Mars körül keringő űrszondák felvételein barlangbejáratokat valószínűsítettek.

Műholdakkal szerzett környezeti adatok segítségével próbálják csökkenteni a veszélyeztetett kék bálnák és a hajók közötti, az állatokra nézve gyakran végzetes kimenetelű ütközéseket.

Hogyan hasznosítják újra a vizet az antarktiszi Concordia kutatóállomáson?

Méghozzá az Európai Űrügynökség (ESA) szabadalmaztatott eljárása, amivel eredetileg a galaxisok fejlődését kutatták – most pedig az utasok átvilágítását végzik.

Eddigi fogalmaink szerint fából vaskarikának tűnik. De talán mégsem az. A DARPA szakértője szerint újra kell gondolnunk az űrállomás fogalmát.

A műholdak pálya menti szervizelése, utántöltése, javítása az elkövetkező évtizedben hárommilliárd dolláros üzletággá nőheti ki magát.

A röntgensugárzást egy évszázada használja az orvostudomány, újabban a röntgencsillagászat egy módszere is orvosi alkalmazásra találhat.

A Mars-utazás meglebegtetett terve hatására hatékonyabb lehet a földi paradicsomtermesztés. Bár a Mars is vörös és gömbölyű, akárcsak az érett paradicsom, az összefüggés bonyolultabb.

A NASA Glenn Űrközpontjában elkészült egy olyan nukleáris energiatermelő egység prototípusa, amelyik holdi és marsi kolóniák ellátására is alkalmas lehet.

Még vonzóbb célpont lett a Mars az űrhajósok számára. Lesz ugyanis sör, sőt az is kiderült, milyen. Már csak oda kell jutni, és néhány apró problémával kell megbirkózni, de az már semmiség.

Az ESA több mint negyedszázada dolgozik egy végtelenített vízvisszanyerő rendszer fejlesztésén, amellyel önfenntartó ökoszisztémát biztosíthatnának a világűrben dolgozó emberek számára.

Az aszályos nyár, a tartós forróság és a kevés csapadék érzékenyen érintette az európai mezőgazdasági termelőket, például Hollandiában a burgonyatermesztőket.

Az ESA mesterséges intelligenciát és a legújabb képfeldolgozó eljárásokat használó amatőr földmegfigyelők bevonásával tökéletesítené a Proba–V miniműhold felvételeit.

A part menti, sekély tengerek pontos batimetriai térképe számos területen nélkülözhetetlen. Előállításuk műholdas módszerekkel gazdaságosabb, az eredmény pontosabb, mint hagyományosan.

A NASA munkatársai műholdas adatokkal és módszerrel segítik a közel-keleti iskolák vízgazdálkodási projektjét.

A napenergiát 30%-os hatásfokkal elektromos energiává alakító újfajta napelemeket a következő generációs európai Neosat távközlési holdaknál alkalmazhatják először.

Az ISS-en alkalmazott eljárást ültette át a hétköznapi gyakorlatba egy olasz startup vállalkozás az ESA ottani inkubációs központja segítségével.

Egy, az ESA vezetésével működő csoport a világon elsőként olyan elektromos műholdhajtóművet épített és működtetett, amelyik a felsőlégkör levegőmolekuláit használja fel.

Az ESA és a Rolls-Royce megvizsgálja, hogyan hasznosíthatók az űrtechnológia nyújtotta lehetőségek az önjáró és távirányítású hajók irányítására.

Az ESA egyre intenzívebben foglalkozik azokkal a repülő eszközökkel, amelyek a repülőgépek (és drónok) számára túl magasan, a műholdak számára túl alacsonyan lévő tartományba juthatnának el.