Hogyan szabaduljunk meg mihamarabb a már feleslegessé vált alacsony pályás műholdunktól?
Hogyan szabaduljunk meg mihamarabb a már feleslegessé vált alacsony pályás műholdunktól?
A kaliforniai Skybox Imaging idén pályára állt első műholdja, a SkySat-1 akár másfél perces filmeket is képes készíteni, másodpercenként 30 képkockával.
A navigációs műholdakról a Földre érkező jelek erősségéből a vulkáni hamufelhők vastagságára is lehet következtetni. A módszer növelheti a repülés biztonságát.
Műholdfelvételek elemzésére kifejlesztett számítógépes program segíti a kutatókat az agyról készült MRI képek vizsgálatára, az Alzheimer-kór jeleinek felismerésére.
Mi köti össze a két témát? Egy új mérőseszköz, amit a marsi metán eredetének kimutatására fejlesztettek ki, de a Földön az élelmiszerek összetevőinek kényelmes vizsgálatára is alkalmazható.
Még egy darabig nem is repül a következő óriás űrteleszkóp, a James Webb-űrtávcső, de a – meglehetősen elhúzódó – fejlesztése és építése már eddig is vezetett olyan technológiai újításokhoz, amelyek jobbá tehetik életünket a Földön.
A kedden indiai rakétával pályára állított brit STRaND-1 nanoműhold lelke egy Google Nexus One okostelefon.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső részén most zajlik az a kísérlet, amivel a jövőben a műholdak üzemanyag-utántöltését lehetővé tevő technológiát tesztelik.
Már folyik a munka a NASA és az Amerikai Légierő DebriSat műholdján, amit pályára sem állítanak, inkább darabokra törik a laboratóriumban.
Az űrkutatás felől induló technológia-átadás megszokott dolog, de ritkán hallunk fogászati célú alkalmazásról.
A Nemzetközi Űrállomás kanadai robotkarjának kifejlesztése során tökéletesített technika egyik földi hasznosításáról.
Hamarosan lehetővé válik, hogy egy házon belül, különböző eszközök közt megosztva akár egyszerre többféle műholdas csatornát is nézhessenek az előfizetők.
Szeizmométeres és műholdas távérzékelő módszerek kombinálásával lehetővé válik távoli, elhagyatott vidékeken is a földcsuszamlások detektálása.
A NASA-nál már folynak a kísérletek, hogy a közeljövőben az űrhajósok ételeit akár 3D-s nyomtatási technológiával is elő tudják állítani.
A Föld körüli pályáról végzett távérzékelés hasznos módja lehet történelmi helyszínek megfigyelésének – főleg távol eső vagy politikailag instabil helyszíneken –, sőt új régészeti felfedezésekhez is hozzásegíthet.
Az idei év második felében bemutatkozhat Japán új szilárd hajtóanyagú hordozórakétája, amellyel kisebb tudományos műholdakat szeretnének majd pályára állítani.
A NASA Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondájára lézeres kommunikációs kísérlet keretében elküldték Leonardo híres festményének digitalizált változatát.
Az Antares rakéta hamarosan várható bemutatkozó repülése alkalmával a NASA új fejlesztésű, olcsó, a kereskedelemben kapható okostelefonokon alapuló nanoműholdakat is pályára állít.
Az őslénykutatók munkáját hatékonyabbá teheti, ha „megtanítják” az űrfelvételeket feldolgozó számítógépes programot arra, hogy hol érdemes keresni a gazdag új lelőhelyeket.
A NASA által fejlesztett kísérleti leszállóegység egy próbarepülés közben járt szerencsétlenül Floridában.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu