Mi a közös az európai Rosetta üstökösszonda leszálló egységének lábában és egy német vállalat precíziós lézeres megmunkáló berendezésében?

Az űrtevékenység megbízható és hatékony távközlési módszereket igényel. Az űrben kipróbált technológiák egy idő után más, földi alkalmazásokban is felbukkannak. Ilyenek a felfújható antennák is.

Miközben nálunk is egyre drágul az autókba szánt üzemanyag, egy kanadai cég műholdak számára készült „töltőállomást” készül telepíteni geostacionárius pályára. Már meg is van az első reménybeli vásárló: az Intelsat.

A hagyományos farmernadrág szövetébe szőtt speciális szálakkal kényelmes, mégis különleges védelmet nyújtó ruhadarab állítható elő. A szálak anyagát korábban az ESA YES-2 űrkísérletében is használták.

Az ALI (Advanced Land Imager) detektort azért építették, hogy megalapozzák a régebbi amerikai Landsat földmegfigyelő műholdak technológiájának megújítását.

Egy évre tervezték, de novemberben múlt tíz éve, hogy a NASA pályára állította az új technológiai megoldások kipróbálására szánt, most is működő Earth Observing-1 (EO-1) földmegfigyelő mesterséges holdját.

A DECLIC laboratóriumot izgalmas anyagtudományi kísérletekre használják, valós idejű földi távirányítással.

Egy holland cég az ESA támogatásával az űrbeli távközlés céljaira kifejlesztett módszereket alkalmaz a Föld elhagyott vidékein folyó külszíni fejtések termelékenységének és biztonságának növelésére.

Hogyan lehet és miért érdemes egyes helyeken a víz szintjét ilyen – első hallásra furcsának tűnő – módszerrel meghatározni?

A technológiai újítás története az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati műholdjának készítéséig vezethető vissza.

Mi a kapcsolat a modern építészetben használt nagy méretű üvegtáblák gyártása és az űrkutatás között?

Viszonylag olcsón, kisebb teljesítményű földi lézerekkel is lehetne csökkenteni az alacsony pályákon keringő hulladék mennyiségét – állítja egy új tanulmány.

Az Apollo-1 űrhajósainak halála irányította a figyelmet a tűzbiztos ruhaanyagra, amely az 1980-as évektől kereskedelmi forgalomba is került, s mára már számos helyen sikerrel alkalmazzák.

Az EO-1 egy „gondolkodó műhold”, mégis a NASA egyik legolcsóbb földmegfigyelő űreszköze.

A hiperspektrális érzékelők jelentik a műholdas távérzékelés jövőjét. Az EO-1 Hyperion nevű műszere a látható és infravörös tartományban, 200-nál is több sávban érzékeny.

Az ultrahanggal végzett orvosi vizsgálat nagyon hasznos, ha gyakorlott szakértő végzi. Az ESA azt kutatja, hogyan lehetne mindezt nagy távolságban, akár egy űrhajó fedélzetén is elvégezni.

Nem Hófehérke törpéiről, hanem egy hófehér Minotaur-4 rakéta utasairól van szó.

Immár hetedik alkalommal hirdették meg a korábban Galileo Masters néven is ismert európai műholdas navigációs alkalmazási versenyt.

Egy új, olcsó módszerrel csökkenthető lenne az űrszemetet gyarapító, már nem használt műholdak száma az alacsony Föld körüli pályákon.

A ma indult orosz Progressz teherűrhajó fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra tart az Admatis Kft. fémhabosítási kísérlete.