A Nemzetközi Űrállomásról nemrég hazatért Don Pettit „napraforgó-termesztéssel” is próbálkozott a fedélzeten – nem minden gond nélkül.
A Nemzetközi Űrállomásról nemrég hazatért Don Pettit „napraforgó-termesztéssel” is próbálkozott a fedélzeten – nem minden gond nélkül.
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) repülő Geoflow kísérlet segítségével azt próbálják jobban megérteni, hogyan viselkedik a földköpeny képlékeny anyaga.
Eredetileg az újra felhasználható európai Hermes űrrepülő céljára fejlesztették ki, legújabban autók töréstesztjeinél alkalmazzák a nyomásérzékelő fóliát.
A műholdas távérzékeléssel nyert adatokat is használó információs rendszer a brit főváros lakóit figyelmezteti az egészségügyi kockázatokra.
Nem, most végre nem egy leeső űreszközről lesz szó! Inkább arról, hogyan segítenek a műholdas alkalmazások a mindennapi életben. Erre gyűjtött össze érdekes, a gyakorlatban is megvalósult európai példákat tavaly egy kötetben az Eurisy szervezet.
A Nemzetközi Űrállomáson 2007-ben és 2011-ben is repült az a kísérlet, aminek nyomán biztonságosabbá tehető a fedélzeten a tűzjelző rendszer. Az eredményeket a földi füstérzékelők továbbfejlesztéséhez is alkalmazzák.
A ruhába varrható újfajta rádióantennát jól lehet majd alkalmazni a műholdas alapú keresési és mentési feladatoknál.
A címben feltett kérdés megválaszolásához hasznos és fontos, hogy helyszíni méréseket végezzenek. De az eredményt nem csak így, hanem radaros távérzékelő műholdakkal is meg lehet állapítani és ellenőrizni.
Az ESA kísérleti techológiákat kipróbáló, 2009 novembere óta pályán levő kis műholdjának manőverező hajtóművei üzemanyag-utánpótlást kaptak, egy új módszer segítségével.
Mi a kapcsolat a modern építészetben használt nagy méretű üvegtáblák gyártása és az űrkutatás között?
Az USA Colorado államában most a legaktuálisabb beszélni egy olyan megfigyelőrendszerről, amely segít még időben észlelni az erdőtüzeket, hogy gyorsan megkezdődhessen az oltás.
Hamarosan talán gazdaságos vállalkozás lehet automata javítóműholddal új életet lehelni egy már pályán levő, öregedő űreszközbe.
A már az űrtávérzékelésben is alkalmazott „lézeres radar” elvén működő berendezéseknek nagy jövője lehet a bolygókutatásban, az űreszközök precíz landolásában vagy összekapcsolásában is.
Innovatív műholdas alkalmazások európai gyakorlatából ízelítőt adó sorozatunk első részében egy csehországi példát mutatunk be a napenergia-felhasználás hatékonyságának javításáról.
Az űrfelvételeken természetesen nincs jól látható X-szel jelölve, hol bujkálnak a kalózok, de vannak közvetett módszerek, amelyekkel a nyomukra lehet találni.
A Francia Űrügynökség is segíti azokat, akik megpróbálnak rábukkanni Nungesser és Coli szerencsétlenül járt repülőgépének roncsaira. A két francia 1927-ben 12 nappal Lindbergh előtt repülte át az Atlanti-óceánt – de sosem szálltak le.
A már a világűrben is többször vizsgázott pordetektor átalakított változata most porszívókba építve mondja meg, hogy elég volt-e már a szívásból...
Mi a közös az európai Rosetta üstökösszonda leszálló egységének lábában és egy német vállalat precíziós lézeres megmunkáló berendezésében?
Az űrtevékenység megbízható és hatékony távközlési módszereket igényel. Az űrben kipróbált technológiák egy idő után más, földi alkalmazásokban is felbukkannak. Ilyenek a felfújható antennák is.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu