A Stardust (Csillagpor) űrszonda még 1999 februárjában indult közel 3,22 milliárd kilométeres utazására, melynek célját – a Wild 2 üstököst – 2004 január 2-án éri el. Ezen a napon – a történelemben előszőr – mintákat gyűjt az üstökös kiáramló anyagából, majd visszahozza azt a Földre, - ahová 2006-ban érkezik.

Az űrbe jutás első szabálya: végy egy megfelelő hordozóeszközt. Aki ma az űrbe akar juttatni valamit, arra viszonylag széles kínálati piac vár. E piac mostanában megjelenő két szereplője az EELV programban kifejlesztett Atlas-5 és Delta-4.

A Szovjetunióban is kísérleteztek újrafelhasználható eszközökkel…

A német-amerikai-brit együttműködésben épült, 1990 és 1999 között működött ROSAT röntgencsillagászati mesterséges hold adatainak feldolgozására készült algoritmus alkalmazásával a bőrrák egyes típusai könnyebben és korábban felismerhetők.

Az indiai szakemberek újabb és újabb szenzációs bejelentésekkel bizonyítják az ország elkötelezettségét az űrprogram mellett. A legújabb információk szerint India a holdszondával párhuzamosan, visszatérő, és radar-távérzékelő műholdakat is fejleszt.

Úgy tűnik, hogy vasárnap hajnalban megkezdődik az első olyan európai vállalkozás, mely a Hold közelebbi vizsgálatát célozza. Ráadásul ez az űrkísérlet még egy sor további izgalmas műszaki megoldást is tesztel.

Mint arról korábban már beszámoltunk, 21 ember vesztette életét és 20 megsebesült, amikor pénteken, helyi idő szerint 13:30-kor egy brazil rakéta felrobbant az alcantarai kilövőálláson.

A régi, üzemidejüket kitöltő műholdak problémája egyre nagyobb mérteket ölt, hiszen ezekből az esetenként többmillió dolláros eszközökből egyszerűen űrszemét válik feladatuk teljesítését követően. Milliókat lehet tehát megtakarítani a jövőben, ha a most a FUSE műholddal sikeresen kipróbált metódussal újabb lelket lehelnek a jövő kiérdemesült eszközeibe.

2003. május 30-án, nyolc és fél hónapos Föld körüli utazása után Japán közelében leszállt egy visszatérő kapszula, fedélzetén műszaki kísérleti eredményekkel.

A tengerjáró hajókat kívülről gyakran újra kell festeni. A régi festékréteg eltávolítása során jelentős mennyiségű, környezetszennyező por keletkezik. Az eredetileg az ember nélküli űrprogramokhoz, például a Mars kutatásához kifejlesztett robottechnika alkalmazása itt is segít.

Érdekes, hogy az amerikai légierő nem tudott választani a két befutó között, inkább mindkét pályázót győztesnek hirdette ki. Valószínűleg ez nem a katonák határozatlanságának eredménye, sokkal inkább a két hadiipari gigász lobbiérdekeinek kiegyenlítettségéé. A Boeing Delta-4 persze a lobbiérdekektől függetlenül ugyanúgy klasszis képességeket villant fel.

Befejező részéhez érkezett a nyolcvanas évek nagy szovjet űrprogramját bemutató sorozatunk. Az utolsó részben bemutatjuk, hogy ma mit használunk az Enyergija-Burán programból.

Folytatjuk a szovjet nagyrakéta-program bemutatását. Ebben a részben bemutatjuk, hogy születtek meg az Enyergija kis testvérei, és miért nem született meg a nagy(obb) testvér.

Sokan éreztük már digitális fényképeinket nézve, hogy nem egészen úgy néznek ki, mint ahogyan a képet a valóságban láttuk. A NASA távérzékelési programjához kidolgozott, az űrrepülőkön kipróbált képjavító eljárással ezen is segíthetünk.

Ma 1:14:39-kor sikeresen elindult Kourou-ból az Ariane-5 rakéta legutóbbi példánya. A hordozórakéta "potyautasa" volt a SMART-1, Európa első holdszondája.

Az eredetileg űrszondák fedélzeti kamerái számára kifejlesztett, fényszóródásmentes borítást orvosi műszerekben is sikerrel alkalmazzák. Az így gyártott endoszkópok segítségével az emberi test belsejéből “közvetített” képek minősége lényegesen javítható.

Tegnap bemutattuk, hogy miképp mentették meg a NASA szakemberei a FUSE csillagászati műholdat. Nos, ennek a műveletnek már meg is van az első lehetséges haszonélvezője: "szemünk fénye", a Hubble Űrtávcső.

Egy leszállási próba végén megsérült a tervezett Hope-X űrrepülőgép modellje. Az embert nem szállító űrrepülőgép Svédországban zuhant le.

A NASA JPL-ben kifejlesztett infravörös képalkotó eljárást számos, az űrkutatástól távol eső területen is alkalmazzák. Az egyik legújabb ötlet az autóvezetők figyelmeztetése az esetleg balesetet okozható, út menti nagyvadakra.

Az eredetileg az 1970-es években, az űrhajósoknak a startkor elszenvedett terhelése enyhítésére kifejlesztett anyag mára már cipőbetétként (is) szolgál.