A NASA csillogó, ultravékony fényvisszaverő fóliáit az Apollo-program tévéközvetítései óta ismerhetjük. Azóta sok más űrbeli alkalmazás mellett számtalan helyen találkozhatunk velük.
A flexibilis fényvisszaverő, hőszigetelő anyag védi a Hubble-űrtávcsőtől kezdve a marsjárókon át a maratoni futókat. A fólia az egyik legegyszerűbb, ugyanakkor a legtöbb „civil” hasznosítást megért innováció, amelyet az amerikai űrhivatal valaha is útjára bocsátott.
A fólia erős, ugyanakkor könnyű műanyag, amelyre vékony alumíniumréteget visznek fel. Nagy hatékonysággal veri vissza az infravörös sugarakat. Szerepe az űrkutatásban az űrhajósok és a berendezések védelme a Nap hősugárzásától, a fénnyel megvilágított és az árnyékos részek közt fellépő extrém hőmérséklet-ingadozásoktól. Gyakorlatilag minden emberes és ember nelküli űrprogramban alkalmazzák. Vékonyságának jelentősége, hogy nem növeli feleslegesen az adott űreszköz amúgy is behatárolt tömegét. Előfordul, hogy „befelé fordítva” éppen a hő megtartására használják.
1973-ban az amerikai Skylab űrállomás első űrben töltött napjai során túlmelegedett, veszélyezetve az egész további kutatóprogramot. Az ok: a start során a hővédő rendszer megsérült. A helyzet megmentésére
ernyőszerű fóliaborítást feszítettek ki. Mivel nem voltak biztosak a megoldás időtállóságában, később egy második árnyékoló borítást is felszereltek.
Milyen hétköznapi felhasználásai alakultak ki az évtizedek során a fényvisszaverő szigetelőanyagnak? A maratoni futókkal való kapcsolat a 70-es évek végén úgy kezdődött, hogy az anyag fejlesztésén dolgozó, majd a hasznosításban fantáziát látó egyik mérnök is indult ilyen versenyeken, többek közt az ősszel megrendezett New York-i futáson. A célba ért versenyzők közül sokan az elsősegélyhelyen végezték, mivel hosszú időbe telt, amíg a tömegben a ruháikhoz jutottak. Ezalatt szervezetük sok hőt vesztett. A pehelykönnyű, ugyanakkor kiváló hőszigetelő anyagból idővel köpenyek készültek, amelyek aztán más versenyeken is elterjedtek.
Az anyag felhasználási történetének következő állomásai: egészségügy, mentés, kesztyűk, hálózsákok...
2005 októberében a Pakisztánt sújtó földrengés után a túlélőknek ilyen anyagból készült takarókat osztottak ki. Akár néhány fős csoportok is aláfértek, így egymás testének melegével sikerült átvészelniük a katasztrófa utáni napokat.
Kapcsolódó cikkek:
Égi laboratórium: 25 éve ért véget a Skylab program (1. rész)
Égi laboratórium: 25 éve ért véget a Skylab program (2. rész)
Égi laboratórium: 25 éve ért véget a Skylab program (3. rész)
A légzsáktól a vonalkódig számos olyan dolog vesz körül bennünket, amelyek végső soron űrkutatási fejlesztésekből vagy alkalmazásokból jutottak el a mindennapi életbe.
