A NASA tevékenysége természetesen nem merül(t) ki az űrhajósok világűrbe juttatásában, hanem rengeteg űrszonda is készül(t) a híres kék logóval. E robotfelderítők révén az elmúlt 45 évben a Plútó kivételével minden nagybolygónál jártunk már.

A világ egyik leggazdagabb kormányügynöksége. A technikai tudás gyűjtőhelye. A világűr meghódításának élcsapata. Működésének 45 esztendeje alatt ilyen és ehhez hasonló jelzőket sikerült kivívnia a születésnapját most ünneplő Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak.

Szeptember 27-én (06:11 GMT-kor) három kisebb műhold került pályára egy orosz rakétával Pleszeckből. A brit, nigériai és török műholdak a brit Surrey Satellite Technology (SSTL) vezette katasztrófa monitoring hálózat (DMC) korábbi holdjaihoz csatlakoznak.

A múlt hét végén a bolygókutatás egyik legnagyszerűbb fejezete zárult a Galileo űrszonda Jupiterbe csapódásával. A balul kezdődött küldetés eredményeiről ma szuperlativuszokban beszélnek a csillagászok és már tervezik a folytatást.

A Jupiter körül keringő legendás Galileo-űrszonda sorsa végleg megpecsételődött. A tervek szerint szeptember 21-én beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik, és elég.

Augusztus utolsó napjaiban rengeteg embert csalt ki az éjszakai égbolt alá a hír, a Mars olyan közel kerül a Földhöz, amire 59 000 éve nem volt példa. A kíváncsiság óriási méreteket öltött és ez alól nem voltak kivételek az IKONOS műhold irányítói sem: a csodálatosan részletes földi fotóiról híres szonda is a Marsot fényképezte a földközelség idején.

Mint arról mindössze néhány perccel a start után beszámoltunk, hétfőn hajnalban nagyszabású program végéhez érkezett a NASA: elindította a "nagy obszervatóriumok" utolsó képviselőjét, a SIRTF infravörös űrtávcsövet.

Mint arról korábban már beszámoltunk, 21 ember vesztette életét és 20 megsebesült, amikor pénteken, helyi idő szerint 13:30-kor egy brazil rakéta felrobbant az alcantarai kilövőálláson.

Az amerikai űrkutatási hivatal magáncégek ötleteit várja újszerű módszerek felkutatásához, amelyekkel tevékenységét, programjait még szélesebb körben tudná népszerűsíteni.

Minden bizonnyal ma kerül sor az első kozmikus esküvőre. A kérdés csak az, hogy ez nem kerül-e a boldog férj karrierjébe?

A holdraszállást követően a NASA – a holdprogramból „megmaradt” űreszközökből építkezve - felbocsátotta a Skylab űrállomást, mellyel az addigra az űrállomások területén hatalmas tapasztalatokra szert tett oroszok e téren való utolérése volt a cél.

Legalább hétfő (azaz szeptember 29-e óta) mind a tizennégy kínai űrhajósjelölt a csiucsüáni indítóközpontban tartózkodik, és már ott folytatja a felkészülést. A hónap közepe óta a történelmi űrhajó és hordozórakétája is összeszerelve várja a startot.

Az ŰRVILÁG információi szerint immár egy hónapja a startasztalon várja az indítást az ötödik kínai űrhajót szállító CZ-2F hordozórakéta. A hivatalos kínai bejelentések szerint a startra október 1-e után “bármikor sor kerülhet, amikor ehhez minden feltétel adott”. Az út attól lesz történelmi, hogy ezen a repülésen a világűrbe indul az első kínai űrhajós.

1977-ben születtek az első tervek. A Challenger űrrepülőgép 1986-ban vitte volna fel, tragédiája miatt azonban indítása csúszást szenvedett, végül az 1989. október 18-án pályára állított Atlantis űrsikló fedélzetéről kezdte meg hosszú utazását. A Galileo űrszonda elsőként repült el kisbolygó mellett, felfedezte egy aszteroida holdját, és a Jupiter térségében töltött évek alatt 14 000 felvételt készített a bolygóról és holdjairól.

Miután augusztus 15-én az indiai függetlenség napján az ország miniszterelnöke bejelentette, hogy támogatja az indiai kutatók és mérnökök azon tervét, hogy holdszondát indítsanak, - a múlt héten az elképzelésre a kabinet is áldását adta.

Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló augusztus 27-én rendkívüli nyitvatartással várja az érdeklődőket.

Legutóbb a korai Homo Sapiens láthatta olyan fényesnek a Marsot, mint amilyennek mi láthatjuk idén augusztusban, s 2287-ig nem is lehetne részünk hasonló élményben. A legnagyobb közelség augusztus 27-én éjjel következik el.

Találkozás a vörös bolygóval a fehérvári csillagdában

Az Európai Csillagászati Társaság budapesti kongresszusa alkalmából augusztus 26-án (tehát egy hét múlva kedden) este 19:30-kor nyilvános magyar nyelvű előadásra kerül sor "A kozmosz zenéje" címmel.

Mindössze 8 év telt el az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezése óta és a bolygóval rendelkező csillagok száma azóta meredeken emelkedik. A kutatás most újabb lendületet vehet egy új felfedezés révén.