A szovjet Mars-tervek újabb, meghatározó állomását jelentette az 1988-as lépés. Akkor az Enyergija cég egy újabb javaslattal állt elő. Az 1989-re kidolgozott program volt az utolsó, amit még szovjet szakemberek terveztek. 1991 decemberében a Szovjetunió 1922-es évi megalakulását követően, létezésének 70. évében megszűnik.

Hétfőn (október 25-én) 15.05. és 15.55. között, a Kossuth Rádió "Tudós Fórum" c. műsorában a meghívott vendégek és a telefonálók a magánűrhajókról és az űrturizmusról cserélhetnek eszmét.

A két űrnagyhatalom hasonló célokra hasonló űrhajókat, hordozórakétákat fejlesztett ki. Ilyen volt az UR-700 és a Nova is. Ám a többivel ellentétben ezek csak tervek maradtak.

A Genesis szeptember 8-án lezuhant visszatérő kapszulája a napszélből származó részecskéket hozott magával, amelyek vizsgálata bolygórendszerünk kialakulásának és tulajdonságának megértését segítheti elő. Szerencsére az értékes minták nem vesztek mind kárba, hamarosan a Johnson Űrközpontba szállítják őket tovább alapos tudományos elemzésre.

Bár a magánűrhajó repülése ezúttal sem volt problémamentes, a repülést sikeresnek nyilvánították. Az újabb repülés akár még ezen a héten (!) várható.

20.05.: A NASA illetékesei megerősítették, hogy a Genesis visszatérő-tartályának ejtőernyőrendszere egyáltalán nem lépett működésbe, minek következtében a leszállókonténer a utahi célterületen a talajba csapódott. A konténer sérülése "jelentős".

A chilei óriástávcsövek segítségével újabb becslést sikerült adni galaxisunk, a Tejútrendszer korát illetően.

Jól-rosszul megcsinált katasztrófafilmekből ismerős helyzet: a Földet ütközéssel fenyegető kisbolygót el kell téríteni veszélyes pályájáról. Az ESA is készül egy forgatókönyvvel...

Az Antarktisz belső területein, több ezer méterre a jég alatt található a Vosztok-tó. A kutatók úgy gondolják, évezredek óta nem befolyásolta külső hatás a tó vizét. A tóban, az azt takaró vastag jégpáncél miatt, elszigetelten fejlődhettek a mikroorganizmusok, számos elgondolásra adva okot, milyenek lehetnek ma a Vosztok-tó lakói?

A Szaturnusz vizsgálatát befejezve a Voyager-1 „kilökődött” a Naprendszer fősíkjából, és a Voyager-2 megkezdte útját az Uránusz és a Neptunusz felé. Azután egy új, időben hosszabb korszak kezdődött az űrszondák számára. A korábbi bolygókutató szondák (Pioneer-10,-11, Voyager-1,-2) ettől kezdve a bolygóközi teret vizsgálták.

Néhány hét szünet után folytatjuk az a szovjet-orosz marskutatási terveket bemutató sorozatunkat…1969 óta nem dolgoztak ki újabb terveket, az állam 1972-ben pedig határozatlan időre elhalasztotta az emberes Mars-programmal való foglalkozást. Még 15 évet kellett várni arra, hogy ismét papírra vethessék gondolataikat a mérnökök. Ezúttal az Enyergija hordozórakétát is beleszőve a tervekbe.

Egy új szoftver segítségével a műholdas rendszerek képesek lesznek észlelni esetleges meghibásodásaikat, sőt akár annak okát is beazonosíthatják.

Hétfőn délután sikerült az első, kizárólag magántőkéből fejlesztett űrhajó, a SpaceShipOne újabb űrugrása is, s ezzel elnyerte a 10 millió dolláros "Ansari X" díjat.

Miután Misin és Jangel felhagyott a MEK Mars-űrhajó tervezésével, Cselomej még jobban belevetette magát a kérdésbe. Továbbfejlesztette az 1969-es MEK-koncepciót, hogy megalkossa az Aelita (MK-700) terveit.

A tervek szerint ma indul ismét útjára a Scaled Composites cég SpaceShipOne űrhajója. A cél ezúttal az X-Prize elnyeréséhez szükséges első repülés végrehajtása lesz. Ha a repülés sikeres és két héten belül sikerül megismételni a „mutatványt”, a Scaled Composites-é lesz a 10 millió dolláros díj.

Az eddigi legkisebb távcsővel sikerült egy hatalmas Naprendszerünkön túli bolygót felfedezni, amely a Lant csillagkép egyik fényes csillagának kísérője.

Július közepén - titkos adatok eltűnése miatt - leállították Los Alamosban az USA vezető nukleáris laboratóriumát. Itt gyártják a NASA 2006-ra tervezett űrszondájába szánt plutóniumcellákat.

Egy Moszkvában épülő űrsikló lehet az első orosz magánűrhajó. A Kozmopolisz XXI-en folyó munkálatok korábban pénzhiány miatt már megszakadtak.

Miután a Voyager-1 távozott a Naprendszerből, a Voyager-2 folytatta útját. Vizsgálta az Uránuszt, a Neptunuszt, majd elhagyta az óriásbolygókat. A Voyager-ikrekről szóló sorozat befejező részében arról lesz szó, mit is csinál a két szonda napjainkban.

A Pioneer-11- és Voyager-szondákról szóló sorozat második részében az űrszondák egy igen fontos állomására, a Szaturnusz környékén végzett tevékenységükre térünk ki kicsit bővebben.