Az Európai Csillagászati Társaság (EAS) idei kongresszusát augusztus 25-30 között tartja Budapesten. Az egy hetes esemény során tizenegy szimpóziumon mintegy négyszáz hazai, európai és tengeren túli csillagász vesz részt, s részben űrkutatási eredményeket is ismertetnek majd.

Az “Irodalom, a művészetek és a világűr” cimmel (Literature and Arts in Space) rendezett egynapos konferenciát Bécsben az EURISY Szövetség (www.eurisy.asso.fr), amelynek a Magyar Űrkutatási Iroda is tagja.

Miközben a világ űrkutatása a pünkösd utáni első munkanapon Cape Canaveral-re, a Spirit marsszonda indítására figyelt, NASA vezetők és politikusok Washingtonban jöttek össze egy szomorú méltósággal övezett ünnepségre, hogy örök emléket állítsanak a Columbia szerencsétlenül járt legénységének.

A szakembereknek egy-egy probléma vizsgálatához néha egészen furcsa űreszközöket kell kifejleszteniük. Így történt ez az Explorer-49 esetében is. A Holdhoz indult, de nem volt holdszonda. Bár mérései fontosak voltak, mégis csak a Hold "mögött" működtették, és bár viszonylag pici volt, óriási "csápokat" növesztett.

17:02. Ma veszi kezdetét az első önálló európai Mars-kutató űrszonda 400 millió kilométeres utazása a Vörös Bolygó felé. A Mars Express fedélzetén utazik a Beagle-2 leszállóegység is, amely az élet egykori nyomai után kutat a marsi felszínen.

Valószínűleg újra kell gondolnunk a "Nagy Bumm" utáni néhány százmillió évet - állítják európai szakemberek a Hubble űrtávcsővel végzett vizsgálataik alapján.

Vágó István beszél arról, hogy miért kell kutatnunk a világűr titkait.

Az ázsiai ország a jelenlegi elképzelések szerint az ősszel indítja a Sencsu-5 űrhajót, amely az első kínait juttatná a világűrbe. Mint emlékezetes a Sencsu-4 január 5-én 162 órás repülés után sikeresen landolt, és ezzel hivatalosan befejeződtek az űrhajó személyzet nélküli berepülései.

A Pioneer-10 és a Föld közötti üzenetváltás ugyanis nem 3 nap 22 órát, hanem 22 órát vesz igénybe - ahogy azt egyik Olvasónk jelezte. A hibát az eredeti cikkben természetesen kijavítottuk.

Részletesen lefényképezték az Univerzum eddig ismert leghidegebb helyét, a Bumeráng-köd nevű csillagközi por- és gázfelhőt. Az itteni viszonyok között a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás melegnek számít.

Az amatőr (és nem amatőr) csillagászok sóvárogva várják a Mars augusztusi fellépését: a vörös bolygó az ember írott történelme alatt az idei nyár végén kerül keringése során legközelebb a Földhöz, így várhatóan sohasem látott részletességgel tárja fel felszíni részleteit a távcsövek tulajdonosainak. De a sóvár csillagászok lehet, hogy hoppon maradnak.

A mechanikus szerkezetek világűrbeli összeszerelését segítendő, a NASA mérnökei olyan csavaranyát fejlesztettek ki, amely szinte saját magát húzza szorosra. A találmánynak természetesen a Földön is hasznát vehetjük.

A Spirit úton a Vörös Bolygóhoz!

17:45. Már csak két óra van hátra a Mars Express és a Beagle-2 bajkonuri startjából. Rövid cikkünkben az utolsó néhány nap legemlékezetesebb pillanatainak fotóit közöljük.

A MUSES-C űrszonda célja: mintavétel egy kisbolygónál és annak visszaszállítása a Földre. Sorozatunk második részében bemutatjuk a japán aszteroida-szonda újszerű hajtóművét, és a vállalkozás menetrendjét.

A brit Starchaser Industries egy független rakétatervező- és építő vállalkozás. Április 3-án a sajtó és a támogatók képviselői előtt bemutatta az új „NOVA” rakéta kabint a Cheshire-beli Hyde-ban.

A legújabb földkörüli pályára készülő infravörös űrobszervatórium már a floridai Kennedy Űrközpontban vár a startra.

A NASA űrhajóstanár programjára több mint 4500 jelentkezés érkezett. A hír igazi érdekességét az a tény adja, hogy a programot a Columbia startja után indították, a jelentkezési határidő pedig jóval a Columbia tragédiája után járt le.

Január 23-án a szakemberek gyenge jelet detektáltak a Pioneer-10 irányából. A jelet sikerült venni (a szonda tehát működik), ám az igen rövid ideig fennálló kapcsolat nem tette lehetővé telemetriai adatok letöltését.

A NASA február 19-én nyilvánosságra hozta a Space Shuttle rendszer utódának tekinthető új generációs űrrepülőgépekkel szemben támasztott legfontosabb követelményeket.