A Boeing nem kíván kimaradni a magánűrhajózás jelentette üzletből. Úgy döntöttek, felveszik a versenyt a többi bátor jelentkezővel. A CST-100 néven bejelentett űrhajójuk megérdemli, hogy bemutassuk.

A hordozórakéta – szinte – teljes visszanyerésével lehetne a lehető legalacsonyabbra lenyomni a világűrbe jutás költségeit. Az űrrepülés alapos megreformálására felesküdött amerikai űripari magánvállalat ki is tűzte maga elé célként eme elképzelés megvalósítását.

Sajnálatos módon március vége előtt nem lehetünk tanúi a Falcon-9 harmadik felszállásának. A Dragon űrhajó teherszállító változatának utolsó tesztrepülése legkorábban március végéig várat magára.

Ha minden jól megy, a Stratolaunch 2016-ra kifejlesztheti az eddigi legnagyobb teljesítményű rendszert, amellyel a levegőből indíthatnának műholdakat (és talán emberes űrhajókat is) Föld körüli pályára.

A SpaceX magánűrhajójának két tervezett próbarepülését összevonták, már 2012 elején csatlakozhat a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS).

Ahogy közeledik az első kereskedelmi „űrugrások” beindulása, úgy szimatolnak új üzletet a biztosítócégek is.

Az amerikai Orbital Sciences teherűrhajója, amivel majd a Nemzetközi Űrállomás ellátásában szeretnének részt venni, jövőre indulhat első tesztrepülésére. A héten megérkezett a starthelyre egy fontos részegység.

Az amerikai székhelyű United Space Alliance február elején nyilvánosságra hozott javaslata szerint az amerikai űrsikló-flotta két darabja, az Atlantis és az Endeavour akár még további hét évig szolgálhatná az amerikai és más nemzetiségű űrhajósok Föld körüli pályára juttatását – ha a NASA döntéshozói ezt az elképzelést elfogadják.

Egy a napokban nyélbe ütött megállapodás értelmében 2013-tól újra repülhetnek majd fizetős űrutazók orosz Szojuz űrhajókkal.

Az év végén szokás szerint ismertetjük, mit tartott a legfontosabbnak az elmúlt 12 hónap eseményei közül az amerikai űrhivatal.

Elon Musk cége learatta az első babért idén. Remélhetőleg a SuperDraco hajtómű sikeres tesztsorozatát újabb szép sikerek fogják követni.

Egy ígéretes elgondolás szerint 2018-ban egy Dragon űrhajó indulhat el a vörös bolygó felszíne felé. Igaz, még csak űrszondaként, emberek nem lesznek a fedélzeten.

Január legelején hagyományosan összegyűjtjük az új évre várható legfontosabb űreseményeket. Kezdjük idén is az emberes űrrepüléssel!

Még mielőtt bemutatkozott volna, új nevet kapott az Orbital Sciences hordozórakétája, amely majd a Cygnus űrhajókat lesz hivatott a Nemzetközi Űrállomás felé indítani.

Washington állam fővárosának repülési múzeuma Charles Simonyiról nevezi el új, modern űrkutatási kiállítócsarnokát.

A Virgin Galactic levegőből induló, szuborbitális repüléseket végrehajtó SpaceShipTwo gépére az amerikai űrhivatal is számít, hogy tudományos kísérleteket végezhessen a fedélzetén.

Miután az Atlantis nemrég még utoljára feltöltötte a Nemzetközi Űrállomás éléskamráját, két amerikai magáncég teherszállító űrjárművei készülnek átvenni az ellátás feladatát.

A NASA igazgatóhelyettese, Lori Garver meglátogatta a felfújható űrbeli lakóegységeket készítő Bigelow Aerospace Las Vegasban működő gyártóüzemét.

Egy második esélyt kaphat az űrbe jutásra a hidegháború idejéből itt maradt két szovjet űrállomásmodul – talán...

A Falcon-9 rakéta második repüléséről, a Dragon űrhajó alig több mint 3 órás, mégis űrtörténelmi útjának pillanatairól mutatunk be egy fényképösszeállítást.