Egyes autógyárak ugyanazt a számítógépes szimulációs és tervezőprogramot használják, amelyet az ESA alkalmazott a Nemzetközi Űrállomás európai moduljának tervezéséhez.

Eheti képünkön a Space Ship One (SS1) űrhajó látható, amint az első, magántársaság által készített rakétarepülőként szuperszonikus sebességgel száguld. A Burt Rutan fejlesztő által tervezett „magánűrhajó” 64 km magasságba jutott, s elérte az 1490 km-es óránként sebességet.

Van-e olyan dolgozó, aki soha nem megy szabadságra vagy betegállományba, az év minden napján éjjel-nappal munkára fogható, nem szakszervezeti tag, ráadásul hosszú szakmai gyakorlattal rendelkezik?

December 28-án (vasárnap), közép-európai idő szerint 24:00-kor indult Bajkonurból az az orosz Proton rakéta, melyet néhány másodperccel a start után már el is nyelt az alacsony felhőzet. A start szerencsére rendben zajlott, és így nem sokkal később pályára került az új generációs Express AM távközlési műholdak első tagja.

Az űrbe jutás első szabálya: végy egy megfelelő hordozóeszközt. Aki ma az űrbe akar juttatni valamit, arra viszonylag széles kínálati piac vár. E piac mostanában megjelenő két szereplője az EELV programban kifejlesztett Atlas-5 és Delta-4.

Kina már a nyolcvans évek közepe óta ajánlja saját hordozórakétáit kereskedelmi célokra, azaz vállalja műholdak bér-inditását. Az időzités akkor igen szerencsésnek volt mondható, hisz 1986-ban következett be a Challenger katasztrófája.

A European Space Imaging május elejétől, 6 hónapos próbaüzem után elkezdte az IKONOS felvételek gyűjtését és forgalmazását.

Az iráni kormány a közelmúltban az olasz Carlo Gavazzi Space céggel írta alá azt a szerződést, amely szerint Irán első távközlési holdját az itáliai űripari vállalat készíti.

Nem sikerült magasabb pályára állítani a hordozórakéta hibájából immár egy hete alacsony pályán ragadt ASTRA 1K-t. Ennek eredményeként a nagyméretű műhold annyira lefékeződött, hogy hajnalban a Csendes-óceánba zuhant.

Romano Prodinak kellett beavatkoznia egy egyre jobban elmérgesedő vitába, mely a két jelentős európai gazdasági és űrkutatási hatalom között robbant ki arról, hogy mely ország legyen a Galileo program zászlóvivője.

Nemrég már röviden ismertettük az egyik - jelenleg legígéretesebbnek tűnő - magán űrjármű terveit. Most további részletekkel szolgálunk.

A hordozórakéták és űreszközök fejlesztése során végzett aerodinamikai vizsgálatok hasznosíthatók akár az élelmiszerek csomagolása során is.

Néhány órával ezelőtt a Sea Launch szervezet Zenyit rakétája a Csendes-óceán vizéről sikeresen állította pályára a Telstar-14/Estrela do Sul-1 távközlési műholdat. A műhold elsősorban Brazília lakosságát fogja szolgálni.

Érdekes, hogy az amerikai légierő nem tudott választani a két befutó között, inkább mindkét pályázót győztesnek hirdette ki. Valószínűleg ez nem a katonák határozatlanságának eredménye, sokkal inkább a két hadiipari gigász lobbiérdekeinek kiegyenlítettségéé. A Boeing Delta-4 persze a lobbiérdekektől függetlenül ugyanúgy klasszis képességeket villant fel.

Az eBay internetes aukciós ház eladásra kínálta a kaliforniai SpaceDev cég “portékéját”, egy komplett mini-műholdat. A kikiáltási ár 9,5 millió dollár.

Újabb fontos mérföldkövéhez érkezett az ESA és az EU közös Galileo űrnavigációs programja. Az ESA július 11-én aláírta az első két kísérleti mesterséges hold megépítéséről szóló szerződést.

A gyártók mindig új íz- és illatanyagokat keresnek, hogy az erre kényes vevők újabb és újabb igényeit kielégíthessék. Ki gondolná, hogy az egyik új illat „földön kívüli” forrásból származik?

Az utolsó európai Ariane 4 hordozórakéta fődarabjai megérkeztek Francia-Guyanába. Ezzel megkezdődött a visszaszámlálás az európai rakéták legsikeresebbikének nyugdíjazásához.

A közelmúltban az 1 m-es felbontásra is képes IKONOS műholdat üzemeltető amerikai Space Imaging két bejelentést is tett.

A műholdas (elsősorban mobil) távközlési szolgáltatásokat nyújtó INMARSAT szervet szeptember 20-án sajtóhírben jelentette be, hogy különféle termináljainak száma elérte a negyedmilliót.