A Skybox Imaging félmilliárd dollárt ér a keresőjéről és internetes szolgáltatásairól ismert vállalatóriásnak.

Az Atlas-5 rakéták túl drágák, így piaci alapon kevés megrendelő veszi őket igénybe. Most sikertelenség esetére pénzvisszafizetési garanciát ígérnek.

Hétfőn két orosz űrhajós felszerelte a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső részére egy kanadai cég két kameráját.

Pályára állt az Inmarsat legújabb generációs műholdja, amely a jövőben felbocsátandó társaival együtt, a Global Xpress szolgáltatás révén – az üzemeltetők reményei szerint – nagy lökést adhat a globális műholdas adatátvitelnek.

Az új európai távérzékelő műholdak adataihoz való szabad hozzáférés elősegíti majd, hogy a társadalom és a gazdaság minél nagyobb hasznát vegye az űrtevékenységnek.

Az amerikai SpaceX magáncég szerint a gyors ütemben fejlődő kínai űrprogrammal kell majd igazán versenyezniük a nemzetközi indítási piacon.

Feltehetően ott, ahol a műholdas távközlési terminálok révén még a külvilágtól elszigetelt helyeken is tudna készpénzt felvenni automatából.

Egyelőre persze csak a sajtótájékoztatókon... Alig egy éven belül újabb amerikai vállalkozás alakulását jelentették be, akik kisbolygók anyagát szeretnék majd hasznosítani.

Kína december végén megnyitotta műholdas navigációs rendszerét általános polgári (kereskedelmi) hasznosításra. Egyelőre az ázsiai és csendes-óceáni térséget tudják kiszolgálni.

A PSLV rakéta vasárnap pályára állította a SPOT-6 francia kereskedelmi földmegfigyelő műholdat, és egy kis japán kísérleti egyetemi holdat is.

A 828 méteres Burdzs Kalifa és környéke a SkySat-1 műhold felvételsorozatán figyelhető meg. Többször is érdemes megnézni. (A cikk végén pedig felhívás játékra!)

Az Európai Űrügynökség (ESA) szabadalmait díjtalanul felajánlja tagországai űripari cégeinek, hogy elősegítse még jobb hasznosításukat.

A kaliforniai Skybox Imaging idén pályára állt első műholdja, a SkySat-1 akár másfél perces filmeket is képes készíteni, másodpercenként 30 képkockával.

A december 6-án Budapesten tartott megbeszélések előtt Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára nyilatkozott az Origónak.

1957 óta messze a legtöbb űreszközt bocsátották fel a Szovjetunióból, majd később Oroszországból, mégis 2014-ig kell várni az első teljesen magánpénzből készült műholdra.

A vezető európai légi-, űr- és hadiipari vállalatcsoport jelentősen átszervezi érdekeltségeit, nevét pedig a repülőgépeitől kölcsönzött, a befektetők számára jól csengő Airbus Csoportra változtatja.

Ahogy sejteni lehetett, az új űreszközein is spórol a nemrég még két önálló cég egyesüléséből létrejött nagy amerikai műholdfelvétel-forgalmazó vállalat.

Legalábbis az űreszközökre és alkatrészeikre nem vonatkoznak már olyan szigorú exportkorlátozások az Egyesült Államokban, mint eddig.

A starttal négyre emelkedik az európai navigációs rendszer műholdjainak száma. A mostani tesztfázis sikere után a többi új űreszköz sorozatban kerül majd pályára, már jövő tavasztól kezdve.

A harmincegy tagot számláló klaszter miskolci tagvállalatainak fejlesztéseit európai uniós forrásokból is támogatják.