A Mars körül keringő amerikai MRO szonda bravúros felvételén látható a kibontott ejtőernyővel ereszkedő Curiosity.

Már csak néhány nap maradt hátra a landolásig: utolsó szakaszába érkezett a NASA Curiosity roverének több mint nyolc és fél hónapig tartó utazása a Marsra.

Egy friss, a Mars Reconnaissance Orbiter szonda nagyfelbontású felvételei alapján készült tanulmány szerint a marsi homokdűnék meglehetősen gyorsan vándorolnak.

A kanyargó portölcsérről és árnyékáról a bolygó körül keringő amerikai Mars Reconnaissance Orbiter készített lélegzetelállító pillanatfelvételt.

Egy ígéretes elgondolás szerint 2018-ban egy Dragon űrhajó indulhat el a vörös bolygó felszíne felé. Igaz, még csak űrszondaként, emberek nem lesznek a fedélzeten.

Tegnap szerencsésen elindult a Mars felé a legújabb, minden eddiginél jobban felszerelt marsjáró. A startot idézzük vissza egy fényképválogatással.

A 2,5 milliárd dolláros amerikai Mars-program keretében a Curiosity, minden idők legtöbbet „tudó” marsjárója indult a vörös bolygó felé. Ha minden jól megy, nyolc és fél hónap múlva száll le a Gale-kráter belsejében.

A NASA bejelentette, hogy a Marsra tartó Curiosity (MSL – Mars Science Laboratory) rover startját – a rakétarendszer egy kisebb részegységének cseréje miatt – egy nappal későbbre halasztották. A jelenleg tervezett indítási időpont 2011. november 26.

Schiaparelli és Lowell még csatornákkal hálózta be a Mars térképét, Hale viszont állította, nincs ott semmiféle csatorna. A vitát egyetlen dolog dönthette el, ha odamegyünk, és addig maradunk ott, amíg az egész felszínt nem láttuk. Ehhez nem kellett más, csak pályára állni a bolygó körül. Ja: persze a világon elsőként…

...a Föld körüli pályát azonban egyelőre nem. A Fobosz-Grunt Bajkonurból indult kalandos útjára, hogy ha minden jól megy, egy egysége végül a Mars nagyobbik holdjáról származó talajmintával térjen vissza 2014-ben.

Az augusztus 6-án a Marsra szálló Curiosity az eddigi legfejlettebb űrszonda, amelyet a bolygóra küldünk. De távolról sem az első.

A veterán amerikai Mars-szonda helyzetstabilizáló rendszere rendetlenkedik. A javításon dolgoznak a földi irányítók.

Az év végéig aláírhatják azt a megállapodást, amely szerint az amerikaiakat az oroszok váltják az Európai Űrügynökség partnereként a Mars kutatására az évtized második felében induló programban.

A csökkenő költségvetési támogatás miatt, az Európával közös programokból való kényszerű kihátrálás után a NASA bizottságot állít fel, hogy áttekintsék a Mars kutatásának jövőbeli – olcsó – lehetőségeit.

Még oda sem ért a frissen indított Curiosity a Marshoz, máris olvasni olyan amerikai véleményeket, hogy a mostani program nem valami még nagyobbnak a kezdete, hanem inkább a bolygó aktív kutatásának a vége lesz. Szükség lehet orosz segítségre is.

A Curiosity rovert szállító űrszonda már nem járhat úgy, mint az orosz Fobosz-Grunt, hiszen a Centaur rakéta-végfokozat második begyújtásával kiszabadult a Föld gravitációs terének fogságából.

A Galileo Webcast honlapján keresztül magyar kommentárral közvetíti a NASA TV adását, 15:30-tól.

A kudarccal teli kezdet után a program a Mariner-9-cel csúcsra ért. Globális porvihar, Tharsis-vulkánok, Valles Marineris, ezekkel ismerkedhetett meg a világ a szonda eredményei által, ahogy kirajzolódott a szomszéd világ képe. A siker teljes volt. Olyannyira, hogy a marsi leszállás színhelyeit is kijelölhette a NASA.

Az orosz Mars-szonda alacsony Föld körüli pályán ragadt, a Marsra vezető pálya elérésére szolgáló két hajtóműindítás egyike sem sikerült. Ha a hiba szoftveres eredetű, akkor van még remény a javításra, mivel a fedélzeti üzemanyagkészletből semmi sem fogyott.

A november 25-én indítandó amerikai marsjáró már az Atlas-5 rakétán várja a startot Floridában.