A Mars Science Laboratory (MSL) elnevezésére diákpályázatot írtak ki Amerikában. A győztes névjavaslat: Curiosity.

Alig hogy sikerült újra működőképessé tenni a Mars Reconnaissance Orbiter fedélzeti számítógépes rendszerét, most idősebb amerikai űrszonda-társa, a Mars Odyssey kerül sorra. Igaz, ott nincs sürgető hiba.

A 2011-ben induló amerikai Mars Science Laboratory szonda leszállóhelyét befolyásolhatja, hogy nemrég földi mérésekkel is megerősítették: a bolygó légkörében egyes helyeken sok metán található.

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter űrszondája sikeresen teljesítette a neki eredetileg szabott működési időt. Mivel az űreszköz továbbra is kitűnően működik, egyelőre újabb két évet kapott.

Szűkítették a NASA következő marsjárója, a Mars Science Laboratory számára szóba jöhető leszállóhelyek listáját.

A minap megszakadt, majd helyreállt a kapcsolat a NASA irányítóközpontja és a Marson tartózkodó űrszonda közt. A Phoenixet azonban most már hamarosan eléri végzete.

Az egyre fogyó napenergiával működő Mars-szonda sikeresen átvészelte első porviharát.

Öreg kutyának is lehet új trükköket tanítani – igyekszik bizonyítani a NASA a 2001 óta a Mars körül dolgozó űrszondájával.

Az eredetileg a leszállás hangjainak felvételére készült mikrofont most üzembe helyezik. A NASA ismét meghosszabbította a küldetést, november végéig.

A Marson dolgozó amerikai űrszonda egyre kevesebb napfényt kap, ezért a kutatók időben igyekeznek talajmintákkal megtölteni a műszerek még használható rekeszeit.

A Mars két holdja közül a kisebbiket fotózta a bolygó körül keringő amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda.

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szondája hétfő óta nem végez méréseket, biztonsági üzemmódban kering a Mars körül.

A tervek szerint az idén induló orosz Fobosz-Grunt űrszonda néhány igen strapabíró földi élőlényt is magával visz a Mars holdjára.

Két hónapja még tartotta magát a NASA a 2009-es indításhoz, most bejelentették a 2 éves halasztást.

A Marsra küldött amerikai űrszondával végleg megszakadt a kapcsolat. A Phoenix nem bírta tovább a mostoha körülményeket.

Az ESA bő 2 évvel elhalasztani készül az első európai marsjáró startját, amely így talán 2016-ban indulhat a szomszéd bolygóra.

A gondok ellenére a NASA továbbra is tartja magát a következő nagy Mars-szonda 2009. októberi indítási dátumához.

A versengő javaslatok közül a NASA kiválasztotta a 2013-ban a Marshoz küldendő űrszondát, amely a bolygó légkörét kutatja majd.

A sarkvidéki marsi tájon is végigsöpörnek időnként az úgynevezett porördögök. A Phoenix most rövid időn belül legalább hatot látott.

A Phoenix szonda atomierő-mikroszkópjával olyan képet készítettek, amilyen felbontásút még soha egy másik égitesten.