Megszületett a döntés: itt száll majd le a NASA következő Mars-szondája, rajta a Curiosity rover.

Nem csak emberes programokból áll az űrtevékenység, sőt! Az automata műholdakkal és űrszondákkal kapcsolatos, érdekesnek ígérkező 2011-es eseményekből válogatunk.

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter űrszondájának festői felvételei közül válogatunk.

Felszerelték a készülő legújabb amerikai Mars-rover, a Curiosity új fejlesztésű kerekeit.

Marskutatók megpróbálták megismételni a Spirit és Opportunity szondapárossal véghezvitt bravúrt a Phoenix-szel is, a marsi tél elteltével életre kelteni. Ám ezúttal úgy tűnik marad az eredetileg tervezett élettartam. A legutóbbi leszállóegység néma maradt.

A Marsról készített egyik legújabb felvételen egyesek fákat, mások szempillákat vélnek felfedezni, pedig csak egy érdekes tavaszi felszíni folyamat látványos megnyilvánulásáról van szó.

Kevés az esély rá, hogy az egy sarkvidéki telet a Marson eltöltő űrszonda akár részben is újra működőképes lehet, de azért megpróbálják...

A Mars Science Laboratory (MSL) elnevezésére diákpályázatot írtak ki Amerikában. A győztes névjavaslat: Curiosity.

Alig hogy sikerült újra működőképessé tenni a Mars Reconnaissance Orbiter fedélzeti számítógépes rendszerét, most idősebb amerikai űrszonda-társa, a Mars Odyssey kerül sorra. Igaz, ott nincs sürgető hiba.

A 2011-ben induló amerikai Mars Science Laboratory szonda leszállóhelyét befolyásolhatja, hogy nemrég földi mérésekkel is megerősítették: a bolygó légkörében egyes helyeken sok metán található.

Menetrendszerűen érkeznek a hírek az űrprogramok elszálló költségvetéséről és a sokszor akár éveket késő startokról. Egy elemzés szerint mindez nem a véletlen műve.

A NASA 2001-ben indított, a bolygó körül keringő Mars Odyssey űrszondája még mindig jól működik. December közepén megdöntötte az időtartamrekordot is.

A 2016-ra tervezett ExoMars Trace Gas Orbiter keringőegységére öt műszert választottak ki a közelmúltban a két űrügynökség szakemberei.

A NASA végleg feladta, hogy valaha is újra kapcsolatba tudjon lépni a Marson tartózkodó Phoenix űrszondával.

Az ESA és a NASA a világ minden tájáról hív kutatókat, hogy a közösen létrehozandó Mars-küldetésükhöz, az ExoMars szonda keringőegységéhez javasoljanak fedélzeti műszereket.

Az ESA Tanácsa 2009. december folyamán engedélyezte, hogy folytassák az ExoMars program kivitelezési munkáit.

A NASA és az ESA megállapodást kötött, így a jövőben egyesítik erejüket a Mars űrszondás kutatása érdekében.

A Mars két holdja közül a kisebbiket fotózta a bolygó körül keringő amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda.

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szondája hétfő óta nem végez méréseket, biztonsági üzemmódban kering a Mars körül.

A tervek szerint az idén induló orosz Fobosz-Grunt űrszonda néhány igen strapabíró földi élőlényt is magával visz a Mars holdjára.