Az európai adatátjátszó műholdrendszer tavaly augusztusban indult második tagja sikeresen elért a geostacionárius pályára és túljutott a beüzemelésén is.

Nem csak nálunk sikerült rendkívül szárazra az idei tavasz. A csehországi helyzetet több műhold méréseinek felhasználásával vitték térképre.

Április elején számos hír szólt róla, hogy ég az erdő az ukrajnai Csernobil közelében. 1986-ban itt történt az emlékezetes atomerőmű-baleset.

Milyen űreszközökkel bővülhet a jövőben a Copernicus program földmegfigyelő műholdjainak családja?

A Copernicus program Sentinel-5P műholdjának mérései alapján tavaly februárban 20 nap alatt 50 ezer tonna metán jutott a légkörbe egy földgázkút kitörése következtében.

A múlt héten 5-ös erősségű földrengés rázta meg Franciaország délkeleti részét. Sentinel-1 radarműholdas adatokból máris feltérképezték az elmozdulásokat.

A múlt héten Pekingtől délre felavatták a „legek repülőterét”. Sentinel-2 műholdképeken a különleges terminál és az építkezés folyamata.

A levegőt sem hagyták érintetlenül az augusztusi amazóniai erdőtüzek. Sentinel-5P adatokból készült képeken láthatjuk a hatást.

Az elmúlt nyári időszakban számos olyan környezeti vonatkozású esemény történt bolygónkon, amelyeknél nagy figyelmet kaptak az európai földmegfigyelési program műholdas adatai, eredményei.

A hópelyhek mérete meghatározza a szemcsék albedóját, vagyis azt, mennyit vernek vissza a rájuk eső fényből.

Fontos új eszköz a klímavédelemben az európai Copernicus program Sentinel-5P műholdja.

Európa fölött tisztul a levegő, megtette a hatását a koronavírus-járvány.

A koronavírus-járvány itt is megtette a hatását, műholdas mérések alapján Észak-Olaszországban is jóval kevesebb nitrogén-dioxid kerül a levegőbe.

Míg az európai földmegfigyelő műholdsorozat többi tagjára csak sorszámukkal hivatkozunk, a NASA-val együttműködve készülő példány saját nevet kapott.

Ahogy egyre több űrből származó földmegfigyelési adat válik elérhetővé, köszönhetően különösen az EU Copernicus programjának, úgy szaporodnak a lehetőségek az új, innovatív alkalmazások fejlesztésére is.

Sok évtizede ez az októberi tájfun volt a legerősebb, amely Japánt sújtotta.

Nem magától értetődő a kapcsolat a műholdas adatok, a gépi tanulás és a környezet helyreállítása között, az ESA ɸ-hét rendezvényén azonban egy ilyen téma is felmerült.

Idén nem csak az Amazonas-medence esőerdeiben, de a hírekben és a közösségi oldalakon is elharapóztak az erdőtüzek...

Két távközlési műholdat állítottak pályára Ariane-5 rakétával, Francia Guyanából.

Az emberi léptékkel mérve „örökké” fagyott talaj jelentős területeket érintő felolvadásának globális és lokális káros hatásai egyaránt kimutathatók.