Nem csak nálunk sikerült rendkívül szárazra az idei tavasz. A csehországi helyzetet több műhold méréseinek felhasználásával vitték térképre.
A talaj átlagos relatív nedvességtartalma Csehországban, 2020. április 10. és május 10. között. A térkép alkotói nem lehetnek nagy sörivók, a Plzeòi kerület nevében l helyett i betűt írtak... (Kép: VanderSat)
A tavaszi talajnedvesség 30%-os csökkenése katasztrofális következményekkel jár a mezőgazdasági terméshozamokra és általában a növényzetre. Világszerte a súlyos szárazságok jelentik a legnagyobb gazdasági, társadalmi és környezeti hatással járó természeti csapást. Az éghajlatváltozás hatása ebben is tetten érhető, sok helyen nő az aszályok gyakorisága, mértéke és időbeli hossza is. Az sem lephet már meg senkit, hogy a várakozások szerint 2020 lehet a legforróbb év a rendszeres mérések kezdete óta.
A 2015 óta mért átlaghoz képest egyes régiókban akár 30%-kal kevesebb volt idén a talaj nedvességtartalma Csehországban 2020. április 10. és május 10. között. A feldolgozott adatok európai, amerikai és japán földmegfigyelő műholdaktól származnak. (Kép: VanderSat)
A műholdas módszerekkel gyűjtött talajnedvesség-adatok fontos szerepet kapnak a mezőgazdasági gyakorlatok, az agrárpolitika alakításában, valamint a biztosítási szektorban.
A több mint egy évtizede, 2009-ben pályára állított SMOS (Soil Moisture and Ocean Salinity) eredetileg inkább tudományos küldetésnek készült, de ma adatainak 96%-át a mérést követő 3 órán belül elérhetővé teszik. Ez ad módot ennek a holland cégnek és másoknak is, hogy szinte valós időben szolgáltassanak információt a mezőgazdasági szektor számára. A SMOS méréseinek felszíni felbontása nagyjából 50 km-es, pontossága pedig kb. 4%-os, avagy egy maréknyi földben elkevert teáskanálnyi víznek megfelelő. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Öt évszázada a legnagyobb szárazság – szakértők már most így minősítik az idei tavaszt Csehországban. A VanderSat nevű holland cég szakemberei mindezt térképen is ábrázolták. Az egész Földre kiterjedő számítási eljárásuk elsősorban az Európai Űrügynökség (ESA) SMOS nevű, a talaj felső rétegének víztartalmát mérő műholdja, valamint az európai Copernicus program Sentinel földmegfigyelő holdjai adatain alapul, de felhasználnak hozzá amerikai (NASA) és japán (JAXA) műholdas méréseket is.
Várakozást felülmúló
Három új ESA kiadvány
Pontosabb talajnedvességi adatok
2017-ig marad az európai „vizes műhold”
Éhínség ellen műholddal
Szárazság Afrika szarvánál
Az űrből is látszik a talaj szárazsága
Az első „vizes” képek
Kettős európai start
Készül az ESA új földmegfigyelő műholdja
Műholdas térképeken az idei tavaszi szárazság Csehországban (ESA)
Japán egykor második legnagyobb tavát húsz év alatt szinte teljesen feltöltötték. A mezőgazdaság virágzik, de a környezet megsínylette.
