...az ESA földmegfigyelő műholdjainak teljesítménye, eredményessége. Az ESA filmben és kiadványban ad helyzetképet a munkájukról.
Az ESA földmegfigyelési programjának egyik pillére az EU-val közösen megvalósuló Copernicus programja, amelynek Sentinel műholdjai indításáról és eredményeiről portálunkon rendszeresen beszámolunk. Az másik fő irány a kisebb, speciális feladatot ellátó műholdak indítása az Earth Explorer sorozatban. Utóbbiakról ad áttekintést az alábbi videó, természetesen az ebbe a sorozatba tartozó nyolc műhold is rendszeres vendég híreinkben. A nyolc közül egynek már véget ért a küldetése, négy jelenleg is működik, három pedig készül.
Várakozásokat felülmúlóan teljesítenek az ESA Earth Explorer sorozatának műholdjai. Remélhetjük, hogy a sorozat még készülő darabjai is hasonlóan sikeresek lesznek. (Forrás: ESA)
A sorozat első tagja a GOCE (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer), amelynek feladata bolygónk gravitációs terének minden korábbinál pontosabb vizsgálata volt. Az eredmények az óceánok áramlásának és vízszint-változásának pontosabb megismeréséhez is hozzájárultak. Mérései alapján ki lehetett mutatni a sarkvidéki jégtakaró fogyását, sőt az emlékezetes, 2011. márciusi rendkívül erős földrengés, illetve az annak nyomán Japánt sújtó cunami hatását is. A 2009-ben indított GOCE 2013-ig működött.
Az ugyancsak 2009-ben indított és azóta is működő SMOS (Soil Moisture and Ocean Salinity) eredeti feladata a talajnedvesség és az óceánok sótartalmának mérése volt, de később más feladatokra is eredményesen használták. Radarjával a tengeri jég vastagságát is méri, kiegészítve ezzel a CryoSat méréseit. Az eredetileg három évre tervezett működési idejű műhold ezt már több mint háromszorosan meghaladva jelenleg is dolgozik.
A Cryosat, pontosabban a 2005-ben a startkor megsemmisült műhold pótlására épített Cryosat–2 2010-ben indult. Fő feladata a jégtakaró vastagságának mérése, különös tekintettel a vastagság csökkenésére, de oceanográfiai vizsgálatokat is végeztek a műholddal. Mérései alapján számszerűsíteni lehetett a sarki jégtakaró olvadásából eredő tengerszint-emelkedést. A SMOS-hoz hasonlóan a Cryosat–2 is több mint háromszorosan meghaladta 3 évre tervezett működési idejét.
A sorozat következő tagja a 2013-ban indított Swarm trió, feladatuk a Föld mágneses terének mérése. Pontosan kimutatták a mágneses pólus vándorlásának gyorsulását, valamint a Föld kérgének és a köpeny felső rétegének mágneses finomszerkezetét, továbbá mérik az óceánok és az óceáni kéreg mágnességét.
A tavaly indított Aeolus feladata a szélsebesség pontos feltérképezése, követése. További eredményeiről bizonyára lesz még alkalmunk beszámolni.
Az ESA Earth Explorer sorozatának további három tagja még készül. Az EarthCare (Earth Clouds, Aerosols and Radiation Explorer) a felhőzetet, az aeroszolokat és a Földről érkező sugárzást fogja vizsgálni. A Biomass az erdőket és az erdők fáiban megkötött szén mennyiségét fogja mérni. A FLEX (Fluorescence Explorer) a növények fotoszintéziséből eredő gyenge sugárzást méri majd.
Az ESA legújabb, a földmegfigyelő műholdakkal foglalkozó kiadványa. (Kép: ESA)
A közelmúltban jelent meg az ESA online is elérhető és letölthető kiadványa a földmegfigyelő program küldetését már befejezett, jelenleg is működő és készülő nyolc műholdjáról. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az Aeolus első eredményei
Pályán az európai „szeles műhold”
Újabb ESA földmegfigyelő műhold
Az ESA földmegfigyelési tervei (2. rész)
Biomass: európai földmegfigyelő hold 2020-ra
CryoSat-2: az európai „jeges műhold”
A várakozásokat felülmúló földmegfigyelő műholdak (ESA)
Az ESA letölthető kiadványa (BR-334) a földmegfigyelő műholdjairól
Az ESA Earth Explorers programja
A globális felmelegedés megfékezésének kulcsát egy tanulmány szerint a nagyvárosok jelenthetik – minél nagyobbak és minél gazdagabbak, annál inkább.
