Április elején számos hír szólt róla, hogy ég az erdő az ukrajnai Csernobil közelében. 1986-ban itt történt az emlékezetes atomerőmű-baleset.
A vidék a radioaktív szennyeződés miatt manapság is mintegy 2600 km2-en lezárt terület. (Sajnos álhírek is terjedtek, hogy radioaktív füst érkezik hozzánk a széllel, de a sugárzásmérések nem igazolják, hogy az esemény kapcsán kimutathatóan megnövekedett volna a légköri radioaktivitás normális szintje Magyarországon.)
Az erdőtűz megszokott jelenség a környéken, de idén az enyhe tél és a kora tavaszi szárazság miatt még súlyosabb volt a helyzet a szokásosnál. A lángok meglehetősen közel jutottak az egykori atomerőműhöz, felvetve azt a veszélyes lehetőséget, hogy akár elérhetik a reaktor helyszínét is. Szerencsére végül a hónap közepén megérkező esőzés révén a természet nyújtott hathatós segítséget az oltásban. Még utána is az ukrán hatóságok több mint 500 tűzoltót, 124 fecskendőt és számos helikoptert vetettek be a parázsló, füstölgő tűzfészkek felszámolására.
Április első felében műholdas képeken is láthattuk a Csernobil környéki tüzet és füstjét, például a NASA földmegfigyelési portálján. Az európai Copernicus földmegfigyelési program veszélyhelyzetekben aktivizálódó szolgáltatása (Copernicus Emergency Mapping Service, CEMS) is figyelemmel kísérte a helyzetet, Sentinel műholdas adatok felhasználásával. Alább az Európai Űrügynökség (ESA) nyomán két Sentinel-2 műholdképet mutatunk, az egyik április 7-én (a tűz előtt), a másik öt nap elteltével készült a területről. Legalul az április 12-ei képből egy olyan változat is látható, ahol a színezéssel kiemelték a tűz által érintett felszínt (fekete és sötétbarna), mintegy „megszabadítva” a látványt a valódi színeket mutató képen uraló füsttől. Az éppen aktívan égő tűzfészkek is kivehetők (narancs színnel), az infravörös adatoknak köszönhetően.
Csernobil település (jobbra középtájt) és az atomerőmű (középen fent) környéke, ahol az április eleji erdőtűz pusztított. (Animált képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)
A 786 km magasan keringő Sentinel-2 műholdpáros A és B jelű tagja is fel van szerelve egy 13 különböző látható és infravörös hullámhosszon felvételeket készítő kamerával (Multi-Spectral Instrument, MSI). A különböző sávokban gyűjtött adatok megfelelő kombinálásával a felszín egy sor jellemzője kiemelhető, tanulmányozható. A hullámsávoktól függő felszíni felbontás 10, 20 és 60 m.
A CEMS az április 12-i Sentinel-2 műholdas mérések alapján elkészített egy olyan térképet, amelyen a tűz által elpusztított terület látható. Az ilyen és ehhez hasonló természeti katasztrófák esetén a helyi hatóságok nagy hasznát vehetik az efféle térképeknek. (Kép: CEMS)
(Forrás: Sentinel blog) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Húsz éve történt a csernobili reaktorbaleset
A Copernicus a médiában
Csernobili erdőtűz az űrből, Sentinel képeken (ESA)
CEMS aktiválás április 14-én
Az ENSZ-ben idén is napirenden szerepelt az űrszemét kérdése. Nemzetközi összefogás, statisztikák és ígéretes fejlesztések.
