A hordozórakéta – szinte – teljes visszanyerésével lehetne a lehető legalacsonyabbra lenyomni a világűrbe jutás költségeit. Az űrrepülés alapos megreformálására felesküdött amerikai űripari magánvállalat ki is tűzte maga elé célként eme elképzelés megvalósítását.
Miután az Obama-adminisztráció elkaszálta az Ares rakétacsaládot, az Egyesült Államok nehéz-hordozórakéta koncepció nélkül maradt. A törvényhozás azonban fellázadt ezen áldatlan állapot ellen, és nyomást gyakorolt az elnökre.
A politika, bármilyen kegyetlen is volt a holdprogrammal, mégis hagyott egy szűk keretet kibontakozni a tudományos kutatás számára az utolsó három leszállás alkalmával.
Egy évtized alatt most ötvenedszer indítottak az amerikai EELV (Evolved Expendable Launch Vehicle) programban kifejlesztett hordozórakétát. Egy kémműhold állt pályára Floridából.
Az amerikai űrhajózási magánvállalat újabb két kereskedelmi megrendelést kapott. Az állami megrendelések immáron kisebbségbe kerültek a magáncég indítási kalendáriumában.
Még mielőtt bemutatkozott volna, új nevet kapott az Orbital Sciences hordozórakétája, amely majd a Cygnus űrhajókat lesz hivatott a Nemzetközi Űrállomás felé indítani.
Eldőlni látszik a Kennedy Űrközpont legújabb indítóállványának jövője. A dolgok jelenlegi állása szerint a Space Launch System fogja hasznosítani az impozáns szerkezetet.
A Hold gravitációs terének kutatására készülő amerikai űrszondapár már Cape Canaveral 17-es indítóállásánál várja a szeptember 8-án esedékes startot. Feltehetően ez lesz a Delta-2 rakéta búcsúja Floridától.
Elon Musk cége a közeljövőben a Hold emberes elérésére felhasználható hordozórakétával fog rendelkezni. Azonban a 2002-ben alapított vállalat további ambiciózus terveket dédelget a rakétafejlesztések terén.
Amennyire selejtes jószágot sikerült a szovjet holdprogramnak összehoznia N-1 néven, ugyanolyan komoly mértékben sikerült az amerikaiaknak fején találni a szöget az óriásrakéta kategóriában.