Az űrhajósok alvását vizsgáló átfogó tanulmány szerint a megfigyelt „alanyok” jellemzően alváshiányban szenvednek, amire a gyógyszerek sem igazán jelentenek jó megoldást.

Vadászpilóta, berepülőpilóta, űrhajós, mérnök, tanár, híresség – Armstrong számos módon kivette a részét a repülés és az űrhajózás ügyének előremozdításából. Az már kevésbé van benne a köztudatban, hogy az Apollo-13 és az STS-51-L balesetének kivizsgálásában is részt vett.

Az első amerikai űrhajósnő 61 éves volt.

A kiszolgált űrrepülőgép kedden örökre megvált Floridától, hogy hamarosan kiállítási tárgy legyen belőle a Smithsonian űrmúzeumában.

2011. július 21. Ma, az Atlantis leszállásával vitathatatlanul véget ér egy korszak. Lehet, hogy sokkal nagyszerűbb jön, lehet, hogy még sanyarúbb következik. Egy biztos, ami ma véget ért, soha nem tér vissza.

2000. december 4. A NASA űrhajóflottája akkor talált rá az igazi rendeletetésére, amikor az űrnemzetek elkezdték építeni a Nemzetközi Űrállomást. Az űrrepülőgép fáradhatatlan igáslónak bizonyult. És volt egy pillanat, amikor az ősi építőtradíció találkozott az űrtechnikával, az STS űrhajósainak akaratából.

1993. január 17. Egy egyszerű űrséta napja, a világ már fel sem figyelt rá. Az űrrepülőgép rutinná tette az űrsétákat is. De milyen csodálatos rutinná!

Az orbiter egységek (a szűkebb értelemben vett űrrepülőgépek) hattyúdalát jelentő misszió terv szerint halad a Nemzetközi Űrállomásnál. Miközben mi a kánikulától „szenvedünk”, a bázis és az űrsikló összesen tízfős legénysége lépésről lépésre teljesíti az utolsó Space Shuttle küldetést.

1986. január 28. A NASA legértelmetlenebb katasztrófája, a Challenger-katasztrófa, amely a start után 74 másodperccel 7 űrhajóst ragadott a halálba, köztük egy civil tanárnőt, Christa McAuliffe-ot.

1986. január 19. A Space Shuttle két elvárást hordozott magában a program indulásakor: az újrafelhasználhatóságot és a kereskedelmi hasznosítást. Ez utóbbi csak kezdetben ment, aztán hamvába holt.

A tavaly végleg lezárt amerikai Space Shuttle program idei utóélete, látványos képekben.

A Google Street View segítségével bebarangolhatjuk a NASA talán leghíresebb, idén 50 éves űrközpontját. Virtuálisan „körbejárhatunk” két már nyugdíjazott űrrepülőgépet is.

Önkéntelenül is a kérészek élete jut az ember eszébe, amikor 16 évi várakozás után néhány másodpercig láthatja a csodát. A csodát, ami már csak videofelvételeken marad meg az utókornak...

A NASA három szolgálatból kivont űrrepülőgépének múzeumi tárggyá való átalakítása szépen halad előre a Kennedy Űrközpontban. Az utolsó Space Shuttle küldetést lerepülő Atlantis űrsikló megmutatta magát a fényképeszeknek, amikor átszállították a járműszerelő csarnokba.

1998. augusztus 1. Valaha a leghősiesebb „vagányság” volt űrhajósnak állni. Manapság – bár még mindig romantikus érzés lengi körül a szakmát – a shuttle-űrhajósok csak amolyan szürke eminenciások. Persze van, aki szerint nem...

1990. április 29. A NASA legnagyobb sikertörténetének, a Hubble-űrtávcsőnek is részese volt a Space Shuttle: róla indították, majd ötször is szerelték az űrhajósai. Lényegében a shuttle nélkül nem lenne működőképes.

1995. február 3. A Space Shuttle nem csak az amerikaiak legkorszerűbb űrhajója volt, hanem egyúttal az is, amely komolyan „összehozta” az amerikaiakat az oroszokkal. Hogy hogyan?

1984. június 26. Az STS rendszer végül biztonsági szempontból sem bizonyult sikeres konstrukciónak. A katasztrófák mellett sápasztó véletlenek is kikezdték a NASA magabiztosságát. De volt olyan is, amikor jól működött a rendszer – igaz, az utasai úgy érezhették, újjászülettek.

1991. november 27. Az űrrepülőgép többcélú felhasználásának egyik legkevésbé ismert szegmensét a katonai kísérletek adták. A repülések tizedén kellett a Pentagon megbízását is szem előtt tartani.

1984. február 7. Bruce McCandless kipróbálta az MMU-t, a világ pedig megkapta a holdraszállás képei mellett legtöbbet publikált NASA fotót.