Az ESA 2016-os költségvetése 5,25 milliárd euró, ami 18,4%-os emelkedés a tavalyihoz képest. Mire fordítják ezt a tekintélyes összeget, és hogyan érinti az emelkedés az újonnan belépett hazánkat?

Előretekintés a következő évre, Földünk, a Naprendszer és a Világegyetem automata űreszközökkel való kutatására összpontosítva.

A 40 éve tartó sorozat legfrissebb, 2015. III. negyedévi számát adta ki az ESA. Az egyik cikkben a magyar közreműködésről is szó esik – bár a csatlakozásunkról még nem.

A 13 színben „látó” európai földmegfigyelő műhold adatai immár nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetők.

A 40 éve tartó sorozat legfrissebb darabját adta ki az ESA. Nyomtatott változatban továbbra is elérhető, de csak külön megrendelésre. „Zöld űrügynökségként” az elektronikus elérést ajánlják.

Az ESA augusztus 5-én jelentette be, hogy végrehajtották a 100. sikeres lézeres adatátviteli kísérletet a Sentinel–1A és az Alphasat műholdak között.

Idén is megnyitja kapuit az érdeklődő látogatók előtt az ESA legnagyobb létesítménye, az Európai Űrtechnológiai Központ (ESTEC).

Két új űreszközzel bővül az európai navigációs műholdrendszer.

Az ESA saját földmegfigyelő küldetéseit szolgáló műholdak az Earth Explorers sorozatban készülnek, a műholdak feladata pedig az ESA „élő bolygó” (Living Planet) programjába illeszkedik.

Európa (is) egyre nagyobb hangsúlyt fektet a Föld világűrből történő megfigyelésére. Áttekintjük a jelen és a közeljövő programjait.

Az elmúlt év utolsó napjaiban az európai Sentinel-2A műhold immár nyilvános adatbázisában megjelentek az első Magyarország területéről készült felvételek.

Hat sikeres starttal a háta mögött az ESA Vega kisrakétája megérett arra, hogy elindulhasson a tisztán kereskedelmi célú hasznosítás útján.

Novemberben eldőlt, hogy az ESA 2022-ben indítandó földmegfigyelő műholdja a növényzet egészségi állapotát fogja vizsgálni.

Idén is kiírták az űrkutatást a fiatalok körében népszerűsítő, többfordulós Odysseus pályázatot, amelyen három korkategóriában lehet indulni.

30 éve alapították, 25 éve áll a tudomány szolgálatában a Brémai Egyetemen a 146 méter magas ejtőtorony. A tetejéről nyíló panorámát bárki megcsodálhatja.

Hamarosan, már 2018-tól jöhetnek az akár a geostacionárius pályán is teljesen átkonfigurálható távközlési műholdak.

No nem a szülészeti osztályon találhatóban, hanem az ESA üzleti inkubátor programjában! Júniusban ugyanis az ötlet újabb mérföldkőhöz érkezett. Ekkor regisztrálták a program háromszázadik tagját.

Négy év alatt hét nagy távérzékelő műhold indul, de ez csak az első lépés a nagyszabású Copernicus földmegfigyelő programban.

Sikerrel végződött az európai automata kísérleti siklójármű első, szuborbitális repülése.

A Sentinel-1A műhold képén a portugál főváros környéke, a Tejo folyó torkolatvidéke látható.