Egy alacsonyan fekvő, sűrűn lakott országban, mint Hollandia, alapvető fontosságú a felszínsüllyedés feltérképezése. De nem csak ott! Erre kínál megoldást a Sentinel-1.
A Sentinel-1 az európai Copernicus földmegfigyelő program apertúraszintézises radarberendezéssel felszerelt műholdjainak neve. Közülük az első, a Sentinel-1A 2014-ben, párja, a Sentinel-1B két évvel később, idén áprilisban indult. Ez utóbbi ellenőrzése, kalibrációja és üzembe helyezése még nem fejeződött be. A Sentinel-1A viszont 2014 novembere óta szolgálatszerűen gyűjti az adatokat. Ezeknek a felhasználásával máris elkészült Hollandia északkeleti részének és Dániának a felszínmozgási térképe.
Az egy-egy földfelszíni terület fölé rendszeresen visszatérő radaros műhold méréseinek feldolgozásával, az ún. műholdradar-interferometria módszerével egy idő után kimutatható, hol stabil a felszín, hol süllyed, illetve hol emelkedik. Minél hosszabb időt ölel fel a mérések sorozata, természetesen annál pontosabban lehet a sebességet meghatározni. Az említett hollandiai térképhez egyelőre a 2014 novembere és 2016 márciusa között gyűjtött, mintegy 2,5 millió mérési pontra vonatkozó adatokat elemeztek.
A radarjeleket a műhold irányába visszaszóró objektumok általában épületek vagy gátak. Épp ezeknél a legérdekesebb, hogy stabilak-e vagy idővel változik-e a magasságuk. Hollandia területének számottevő része alacsonyan, helyenként éppenséggel a tengerszint alatt fekszik, a vizet a gátak és csatornák bonyolult rendszere tartja távol a földektől. A műholdradar-interferometriás felszínmozgásmérések pontossága már most is eléri a néhány mm/évet, ami a Sentinel-1A folytatódó működésével, illetve a Sentinel-1B munkába állásával tovább javul majd.
A 160 km × 80 km-es területet ábrázoló felszínmozgástérkép tanúsága szerint Hollandia északkeleti részén, például az IJssel-tó (IJsselmeer) nyugati partján, a mesterséges tavat átszelő autóút alatti gát mentén, vagy Groningen városa közelében 20 mm/éves sebességgel süllyedő objektumok is találhatók. Itt földgázkitermelés is folyik. A térképen a süllyedő területek piros és sárga, az emelkedőek kék színűek. A zöld szín stabil pontokat jelöl. (Kép: Copernicus Sentinel data 2014–16 / ESA SEOM INSARAP study / PPO.labs / Norut / NGU)
Az előzetes eredmények minősége biztató, és rávilágít, hogy a Sentiel-1 adataiból akár országos szintű felszínmozgási térkép is előállítható, ha megvan hozzá a kellő szándék és szakértelem. Hollandiában a munkát a PPO.labs és a Norut nevű cégek végzik. Az ilyen adatokat kitűnően tudják alkalmazni a gát- és csatornarendszerért felelős vízügyi hatóságok mellett például a közműszolgáltatók, a biztosító társaságok, az építési vállalkozások.
A Veendam környékét mutató kinagyított képen a felszínmagasság változásának okozója a sóbányászat. (Kép: Copernicus Sentinel data 2014–16 / ESA SEOM INSARAP study / PPO.labs / Norut / NGU)
Dániában a felszínmozgások például a vízszolgáltatásban és a szennyvíz elvezetésében jelentenek gondot, csőtöréseket, szivárgásokat okozva. A közműcégek évente tízmillió euró nagyságrendben költenek a vízvezetékek és csatornák cseréjére. Megbízható információ birtokában a vállalatok gazdaságosabban tudnák szervezni a munkálatokat, azokra a területekre koncentrálva, ahol a legnagyobb a meghibásodás veszélye. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Pályán a Sentinel-1A
Már elérhetők a Sentinel-1A adatai
Elindult a Sentinel-1B
Reflektorfényben a Sentinel-1A
Műholdak „radarszeme” a holland gátakon
IJsselmeer, Hollandia
Műholdradaros vizsgálatok: létezik ilyen? (1. rész)
Műholdradaros vizsgálatok: létezik ilyen? (2. rész)
Műholdradaros vizsgálatok: létezik ilyen? (3. rész)
Hogy mozogtak a vörösiszap-tározó gátjai?
PS-InSAR technika és Budapest mozgástérképe
Metróépítés Budapesten: mennyit süllyed a felszín?
Holland radarmozaik
Hollandia és Dánia felszínmozgási térképe Sentinel-1 adatokból (ESA)
A Sentinel-1A radaros földmegfigyelő műhold idei méréseiből készített kép kiemeli a változásokat a gleccser környékén.
