Az óceánok vizének sókoncentrációját és a talaj nedvességtartalmát mérő európai műhold számára kezdik „megtisztítani a terepet” az északi féltekén a legkomolyabb zavaró interferenciát okozó földi rádióforrásoktól.
Az óceánok vizének sókoncentrációját és a talaj nedvességtartalmát mérő európai műhold számára kezdik „megtisztítani a terepet” az északi féltekén a legkomolyabb zavaró interferenciát okozó földi rádióforrásoktól.
Az új európai meteorológiai műhold felbocsátását egy orosz-kazah vita miatt kell július végére halasztani. Hol eshetnek le a Szojuz rakéta kiégett fokozatai?
Innovatív műholdas alkalmazások európai gyakorlatából ízelítőt adó sorozatunk első részében egy csehországi példát mutatunk be a napenergia-felhasználás hatékonyságának javításáról.
Nem, most végre nem egy leeső űreszközről lesz szó! Inkább arról, hogyan segítenek a műholdas alkalmazások a mindennapi életben. Erre gyűjtött össze érdekes, a gyakorlatban is megvalósult európai példákat tavaly egy kötetben az Eurisy szervezet.
A Masat-1 a Földről fel-, a Curiosity a Marsra leszáll. Egyéb érdekes eseményekkel is szolgál majd az előttünk álló esztendő.
Az Ariane-5 és a nemrég bemutatkozott Szojuz hordozórakéták után jövő januárban startolhat az első Vega is Dél-Amerikából.
Az Európai Űrügynökség ballon- és rakétakísérletekre, valamint centrifugában végzendő kísérletekre írt ki idén is pályázatot. Magyar egyetemisták csoportjai is indulhatnak ötletekkel.
Az ESA 1995-ben indított nagy sikerű földmegfigyelő műholdja befejezte működését. Most alacsonyabb pályára állítják, hogy ne legyen útban és hamarabb megsemmisüljön a légkörben.
Ahová nem éri meg a földi hálózatot kiépíteni, ott is lehetőség van szélessávú internet-hozzáférésre. Egy új európai műhold az árakat is letöri.
Súlytalanság? Az európai űrkutatás lehetőségei címmel rendez konferenciát Székesfehérváron a Tarsoly Egyesület, április 8-án.
A geostacionárius pályán dolgozó Meteosat sorozat második generációjának harmadik tagja egy Ariane-5 rakétával startolt, egy távközlési műholddal osztva meg a helyet.
A cím „megfejtéséről”, a földköpeny és a földkéreg határfelületének műholdas gravimetriai feltérképezéséről a cikkben olvashatnak.
A CoCoRAD kísérlet tavalyi sikere után itt a TECHDOSE. A magyar egyetemi csapat idén is lehetőséget kapott az ESA ballonprogramjában való részvételre.
Bemutatjuk a hamarosan induló új európai Vega rakéta legfőbb hasznos terhét – a magyar Masat-1 műhold egyik „útitársát” –, a pontos lézeres távmérésre alkalmas céltárgynak készült olasz LARES-t.
A CHAMP műhold utódjaként az ESA 2012-ben tervezi indítani új, három műholdból álló flottáját, a Swarmot. A küldetés célja a földi mágneses tér minden eddiginél pontosabban felmérése.
Hosszú évek (plusz egy nap) késedelme után végre megkezdődött Európa saját, polgári irányítású navigációs műholdrendszerének kiépítése.
Egy évtizeddel ezelőtt állt pályára – és mindját reménytelennek tűnően rosszra – az ESA fejlett távközlási műholdja. Sikerült megmenteni, ma is működik.
Az Európai Űrügynökség (ESA) illetékesei a közelmúltban bejelentették, hogy a szervezet egy új technológiai demonstrátor megépítésére adott megbízást az olasz Thales Alenia Space vállalatnak.
Az ESA SMOS radaros műholdja az óceáni vizek sótartalmának és a talaj nedvességtartalmának mérésére készült, 2009 novemberében állították pályára. A műholdas adatok alapján is jól felismerhető az a szárazság, ami az idei tavaszon Európát sújtja.
Csupán két évnyi keringés után az ESA GOCE műholdja elkészítette a Föld globális gravitációs terének eddigi legrészletesebb felmérését.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu