Az ESA 1995-ben indított nagy sikerű földmegfigyelő műholdja befejezte működését. Most alacsonyabb pályára állítják, hogy ne legyen útban és hamarabb megsemmisüljön a légkörben.
Az ajkai vörösiszap-tározó mozgástörténetének megállapítására is használt állandó szórópontú műholdradar-interferometria módszerét vajon alkalmazzák-e máshol is? A válasz: igen! Példaként bemutatjuk az európai Terrafirma programot, amelynek keretében mozgástérkép-atlasz is készült az európai nagyvárosokról.
Ritkán esik szó a műholdplatformokról, amelyek különböző célú mesterséges holdak közös vázszerkezetét és kiszolgáló berendezéseit tartalmazzák, és alkalmazásuk olcsóbbá teszi az űreszközök sorozatgyártását.
Az EU-val szeptemberben megkötött egyezmény szerint a norvégok 70 millió euróval járulnak hozzá a közös európai műholdas navigációs és időszolgáltató rendszer megépítéséhez.
Nemrég számoltunk be a Föld gravitációs terét vizsgáló európai műhold július óta tartó számítógépes hibájáról, amit most az ESA szakembereinek sikerült kijavítani.
Az Európai Űrügynökség (ESA) illetékesei a közelmúltban bejelentették, hogy a szervezet egy új technológiai demonstrátor megépítésére adott megbízást az olasz Thales Alenia Space vállalatnak.
Az ESA SMOS radaros műholdja az óceáni vizek sótartalmának és a talaj nedvességtartalmának mérésére készült, 2009 novemberében állították pályára. A műholdas adatok alapján is jól felismerhető az a szárazság, ami az idei tavaszon Európát sújtja.
A Magyar Tudomány Ünnepe 2010 rendezvénysorozat keretében november 5-én délután Pécsett a GOCE mesterséges holdról és eredményeiről hallgathatnak előadásokat.
Az európai SMOS műhold a talaj nedvességtartalmát és a tengervíz sótartalmát méri a mikrohullámú tartományban. Azonban helyenként illegális földi rádióadások nehezítik a munkáját.