Az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA), e két független európai szervezet szerződésben erősítette meg együttműködési szándékát az űrkutatás területén. A cél: kontinensünk erejének növelése, az űrkutatás eredményeinek minél jobb gyakorlati hasznosítása.

Újabb fontos mérföldkövéhez érkezett az ESA és az EU közös Galileo űrnavigációs programja. Az ESA július 11-én aláírta az első két kísérleti mesterséges hold megépítéséről szóló szerződést.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Sorozatunk mostani részéből kiderül, hogy miképp sikerült több tucat légkörkutató ballont egy műholddal felrobbantani, és hogy miért indult oly nagy késéssel az első olyan európai űrszonda, mely eljutott a Jupiterhez.

Az Európai Űrügynökség és az UNESCO immár két éve használ űrfelvételeket az afrikai gorillák védelmében. A debütálás sikeres volt, ennek köszönhetően az együttműködést pár napja magasabb szintre emelték.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Tanácsának december 11-i ülésén nem sikerült konszenzusos döntést hozni az ESA részvételéről a Galileo műholdas navigációs programban.

A héten mutatták be az augusztus végén indított legújabb európai meteorológiai műhold első felvételét. A színes kompozit felvétel a felhőrendszerek drámai szerkezetét láttatja. Az MSG-1 felvételének érdekessége, hogy szinte napra pontosan 25 évvel az első európai meteorológiai műhold - a Meteosat-1 - indítása után készült, hisz a Meteosat-1 1977. november 23-án került pályára.

1977. november 23-án indult a világűrbe az első Meteosat műhold, hogy azután ő és kései utódai immár 25 éve biztosítsák a folyamatos meteorológiai műholdképeket kontinensünkről.

Két NASA-kutató ötlete alapján egy olyan, könnyen kezelhető kézi műszert fejlesztettek ki, amely időben segít felismerni a gazdálkodóknak, kertészeknek vagy erdészeknek, ha növényeik betegek.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kultúrális Szervezete (UNESCO) közösen vesz részt a World Space Week (Világűrhét) idei rendezvényein. Ennek csúcspontja lesz a következő hétvégén (október 6 és 7) egy olyan rendezvény amely a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) fókuszál.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európa Tanács (EC) által közösen létrehozott ESINET-nek (European Space Incubators Network - Európai Űr-inkubátor Hálózat) köszönhetően talán javul azoknak a kezdő vállalkozásoknak a túlélési és megerősödési esélye, melyek az űrtevékenységből kívánnak megélni.

A német-amerikai-brit együttműködésben épült, 1990 és 1999 között működött ROSAT röntgencsillagászati mesterséges hold adatainak feldolgozására készült algoritmus alkalmazásával a bőrrák egyes típusai könnyebben és korábban felismerhetők.

Az Európai Unió és az ESA közös navigációs műholdrendszere, a Galileo fejlesztésének lökést adhat az olasz és a német kormány megegyezése a feladatok megosztásáról. Az utóbbi időben lelassulni látszó programmal kapcsolatos legfrissebb híreket foglaljuk össze.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A 12. részben megismerkedhetünk az Interkozmosz első eredményeivel.

A francia űrügynökség (CNES) szakemberei olyan tanulságos és egyben szórakoztató oktatási eszközt fejlesztettek ki, amely műholdas adatok alapján segít eligazodni az érdeklődő fiataloknak az óceánok és tengerek világában. A Hydronaute már Franciaország négy tudományos múzeumában működik.

A Föld alakjának eltérését a gömbtől elsősorban lézerrel követett geodéziai műholdak pályáinak alakulásából számítják. A hetvenes évek végétől már elég geodéziai hold állt rendelkezésre, azóta folyamatosan mérik Földünk lapultságát, az un. J2 együtthatót.

December első hetében befejezte szolgálatszerű működétés az egyik első olyan európai távközlési műhold, amely egész kontinensünket képes volt ellátni. Az Eutelsat I-F4 még mint ECS-4 (European Communications Satellites - Európai Távközlési Műholdak) került pályára 1987-ben. Utoljára 2002 december 1.-én kapott parancsot az irányítóktól.

Mint a híradásokból ismert a 26 éves Prestige tanker mintegy 100 km-re a spanyol partoktól kettétört, és az országot most történelmének legnagyobb környezeti katasztrófája fenyegeti. Az eseményeket folyamatosan nyomonköveti az ESA (Európai Űrügynökség) márciusban indított ENVISAT műholdjának egyik műszere.

Romano Prodinak kellett beavatkoznia egy egyre jobban elmérgesedő vitába, mely a két jelentős európai gazdasági és űrkutatási hatalom között robbant ki arról, hogy mely ország legyen a Galileo program zászlóvivője.

A közlekedés biztonságának növelésében ma már vezető szerepet játszanak az űrkutatás során kifejlesztett anyagok és módszerek. Ilyenek a repülőgépek és az autók fékrendszerében használatos hő- és kopásálló anyagok, vagy az autók légzsákjának kinyitásakor alkalmazott pirotechnikai berendezések.

Az ESA (European Space Agency - Európai Űrügynökség) szervezett formában van jelen a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Csúcstalákozón, melyen kétszáz ország mintegy húszezer döntéshozója tanácskozik. Az ESA a csúcstalálkozóhoz kapcsolódó kiállításon egy 72 nm-es pavilonban mutatja be témához kapcsolódó tevékenységét.