Rendben halad az ESA történetének első, manőverezésre is képes visszatérő berendezésének startelőkészítése.

A Természet Világa Európával a világűrben című különszámának egy újabb kisorsolandó példányáért most egy számra vagyunk kíváncsiak.

Javában tesztelik az európai Copernicus program következő műholdját, a jövő tavasszal indítandó Sentinel-2A-t.

Ennek a mérésére indították tavaly novemberben az ESA Swarm nevű műholdhármasát.

Napjainkban a műholdakkal rádióhullámok segítségével lépünk kapcsolatba. Azonban folynak olyan kutatások, amelyek a rádiójeles kapcsolatok helyett a lézer alapú kommunikációt vizsgálják.

Az indiai PSLV hordozórakétával most pályára állított összes űreszköz külföldi, a fő hasznos teher a francia SPOT-7 távérzékelő hold volt.

Európában 16 év után először gyártanak olyan űrjárművet, amely képes a légköri visszatérésre.

Az Európai Űrügynökség (ESA) szabadalmait díjtalanul felajánlja tagországai űripari cégeinek, hogy elősegítse még jobb hasznosításukat.

Az európai navigációs műholdrendszer kipróbálása az első négy működő műhold segítségével eddig kitűnően sikerült.

Február végén először Francia Guyanába, majd márciusban a világűrbe indul az európai műholdas földmegfigyelés új korszakát nyitó Sentinel-1A.

Lezárjuk rejtvénysorozatunk harmadik állomását, elkel a Természet Világa Európával a világűrben című különszámának egy újabb ajándékpéldánya.

Már egy éve „leesett” az európai GOCE műhold, de az adatainak feldolgozásával újabb figyelemre méltó eredményt értek el.

Az EU és az ESA közös Copernicus programja első földmegfigyelő műholdjának tesztidőszaka sikeresen lezárult.

Habár még csak néhány hónapja bocsátották fel, a Sentinel-1A műhold által készített felvételekről már bebizonyosodott, hogy alkalmasak a földfelszín 3D-s modelljének előállítására.

A talaj nedvességtartalmát, a tengervíz sókoncentrációját és más dolgokat is mérő SMOS programját meghosszabbították.

Elindult az európai Copernicus program első földmegfigyelő műholdja.

Európa legnagyobb akusztikus tesztkamrájában nem élné túl egy ember, ha véletlenül benn maradna a tesztek alatt.

Ezzel a címmel rendeznek konferenciát Budapesten, a Francia Intézetben március 18-án.

A rádióspektrum 5350–5470 MHz közötti szeletére, amit a jövendő európai és kanadai radaros távérzékelő műholdak használnak, földi jelentkezők is akadtak.

Hogyan szabaduljunk meg mihamarabb a már feleslegessé vált alacsony pályás műholdunktól?