Négy év alatt hét nagy távérzékelő műhold indul, de ez csak az első lépés a nagyszabású Copernicus földmegfigyelő programban.
Ugyanakkor a Sentinel műholdak még a program űrszegmensének is csak egy részét jelentik.
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága évek óta önálló napirendi pontban tárgyalja a távérzékelés, földmegfigyelés problémáját. A témához kapcsolódóan több szakmai előadás is elhangzott az Albizottság legutóbbi, februári ülésszakán. Az ESA Copernicus Irodájának vezetője a Copernicus program helyzetéről tájékoztatta az Albizottságot. Ebből adunk közre néhány, a program egészét áttekintő ábrát és a várható indításokra vonatkozó friss adatot. Magukkal a Sentinel műholdakkal korábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A Copernicus program „három lábon áll”. Portálunkon olvasóink természetesen elsősorban az űrszegmenssel találkozhatnak. Ugyanilyen fontos azonban a „földi szegmens”, amely helyszíni mérőállomásokból, bójákra szerelt műszerekből és az ezek által mért adatokat összegyűjtő (sokszor műholdas) rendszerből áll. Végül a harmadik láb a felhasználói szegmens, amelyik az összegyűjtött adatok felhasználását jelenti. A műholdak számának növekedésével ennek a lábnak a jelentős erősödése várható, remélhető, hiszen ez az egész program célja.
Az űrszegmens egyik részét a korábbi cikkünkben bemutatott (és a későbbi ábrákon előforduló) Sentinel műholdak alkotják. De ide tartoznak mindazok a földmegfigyelő műholdak, amelyek gazdái az ESA, az EUMETSAT vagy egyes nemzeti űrszervezetek, és amelyeknek a mérési adatait a Copernicus rendszerébe integrálják.
Szinte köztudott, hogy a Copernicus az EU és az ESA közös programja. Az ábra a felelősségi körökbe és az együttműködő partnerek körébe ad betekintést. A program irányítója az Európai Bizottság, de az űrszegmens kizárólag az ESA felelősségi körébe tartozik. A megvalósításban a legfontosabb partnerek az európai űripar, a nemzeti űrügynökségek és az EUMETSAT.
A program űrszegmensének jelentős részét alkotják a Sentinel műholdak. Közülük egy már a Föld körül kering, képeivel már portálunkon is rendszeresen találkozhatnak olvasóink. Különösen nagy érdeklődéssel várjuk a következő startot, a Sentinel–2A pályára állítását, mert ezen a műholdon (és jövőre induló testvérén) – amint arról ugyancsak többször beszámoltunk – magyar gyártmányú eszközök is helyet kaptak.
Amikor a 2010-es évek végére az első hat Sentinel (–1, –2, –3, mindháromból A+B) a Föld körül kering, akkor 13-szor annyi adatot továbbítanak a Földre, mint minden idők legnagyobb távérzékelő műholdjának, az Envisatnak a 10 mérőműszere együttesen. Ha minden rendben működik, a hat műhold napi 4 terabájt adatot küld a Földre.
A távlati tervek már 2030-ig szólnak, addigra az első három Sentinelből nemcsak a második páros áll pályára, hanem második generációs folytatásaiknak is el kell készülniük. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Véget ért a COPUOS STS ülésszaka
Űrülés Bécsben
Radar-Magyarország
Az ESA földmegfigyelési tervei (1. rész)
Miskolcról az űrbe
Az ENSZ Világűrbizottsága
A Tudományos és Technikai Albizottság ez évi ülésszaka
Előadás az ENSZ ülésszakon – A Copernicus program (pdf)
Magyarország műholdradaros mozaikképe (ESA)
Vörös riasztást adtak ki Chile déli részén a Villarrica vulkán március 3-i kitörése után. Több ezer lakost kellett kitelepíteni a környező területekről.
