A német-amerikai-brit együttműködésben épült, 1990 és 1999 között működött ROSAT röntgencsillagászati mesterséges hold adatainak feldolgozására készült algoritmus alkalmazásával a bőrrák egyes típusai könnyebben és korábban felismerhetők.
Az eredeti probléma az égbolt röntgen háttérzajából a halvány, alig detektálható egyedi röntgenforrások (pontszerűnek látszó és kiterjedt röntgensugárzó objektumok) kiválasztása volt. A feladatra Németországban kifejlesztett számítógépes eljárást azután igyekeztek más területeken is alkalmazni. Így sikerült megalkotni egy olyan berendezést, amelynek segítségével az orvosok – sőt nem csak a bőrgyógyász specialisták – könnyebben diagnosztizálhatják a melanómát (festéksejtes eredetű, rosszindulatú bőrdaganatot). A ROSAT-nak az égbolt egyes területeiről röntgentartományban felvett képei helyett ebben az esetben a bőr felszínéről tízszeres nagyítással készített, ún. dermatoszkópos felvételeket kell elemezni. A módszerrel már korai stádiumban felismerhetők a bőr még apró, a normálistól eltérő elváltozásai. Így nagyobb az esélye a sikeres kezelésnek is.
A ROSAT felvétele a Tycho szupernóva-maradványról, és egy dermatoszkópos kép egy bőrfoltról.
(ESA BR-152, 1999 és ESA BR-175, 2001)
Az eredetileg űrszondák fedélzeti kamerái számára kifejlesztett, fényszóródásmentes borítást orvosi műszerekben is sikerrel alkalmazzák. Az így gyártott endoszkópok segítségével az emberi test belsejéből “közvetített” képek minősége lényegesen javítható.
