A CHAMP műhold utódjaként az ESA 2012-ben tervezi indítani új, három műholdból álló flottáját, a Swarmot. A küldetés célja a földi mágneses tér minden eddiginél pontosabban felmérése.
A Swarm műholdak fantáziaképe. (Kép: EADS Astrium)
2000 júliusában indult útjára a rendkívül sikeres CHAMP (Challenging Minisatellite Payload) műhold, amelyet a potsdami GFZ (GeoForschungsZentrum) irányításával fejlesztették ki. Elsődleges tudományos célja a földi gravitációs és mágneses tér vizsgálata, valamint az atmoszféra és az ionoszféra kutatása volt. Az eredetileg mindössze 5 évre tervezett misszió csak nemrég, 2010 szeptemberében ért véget, amikor a műhold a Föld légkörébe lépve elégett.
A Swarm műholdak (az angol szó jelentése: raj) a CHAMP továbbfejlesztett változatai. Ebben a küldetésben három, felépítésében azonos műhold kering majd a Föld körül különböző poláris pályákon.
Az A és B jelű műholdak 490 km magas pályán keringenek, egymástól 160 km távolságra. A C jelű hold 530 km magasan halad, úgy, hogy pályája a pólusok felett metszi az előző kettőét. Utóbbi hold pályasíkja az előző kettőéhez képest fokozatosan elfordul. (Kép: ESA / P. Carril)
A műholdak fedélzetén az alábbi ábrán látható tudományos műszerek kaptak helyet:
A Swarm műholdak felépítése. A mágneses műszerek az „árbocon” helyezkednek el, hogy minél kisebb legyen a műhold által keltett „mágneses zajok” hatása. A kis ábra a VFM műszert (piros) és a hozzáépített csillagészlelő kamerákat ábrázolja. (Kép: ESA)
A Swarm kifejlesztése az ESA „Élő Bolygó” elnevezésű programjának része. A poláris pályákon keringő műholdak a repülési konfiguráció ötletes megválasztásának köszönhetően nagy pontossággal feltérképezhetik a földi mágneses tér nagyságát és irányát, továbbá képet adhatnak a tér különböző forrásainak időbeli és térbeli változásáról is. Mindez nagyban hozzájárul a bolygónk mágneses terét leíró modellek pontosításához, ami a navigációban, nyersanyagkutatásban, illetve a fejlettebb űridőjárás-előrejelzésben hasznosulhat. A misszió lehetőséget ad továbbá az óceánok áramlásának monitorozására és ezáltal a Föld globális környezeti vizsgálatára is, az áramlások okozta rendkívül gyenge mágneses hatások folyamatos megfigyelése révén. A program célkitűzései között szerepel továbbá a földköpeny térben változó elektromos vezetőképességének feltérképezése is.
A földi terek monitorozása mellett természetesen kitüntetett szerepe lesz a külső eredetű terek, az ionoszférában és a magnetoszférában folyó áramok vizsgálatának is, amellyel a misszió űridőjárásunk megfigyeléséhez és előrejelzéséhez járul majd hozzá.
Az ESA 2011 második felében felhívást tett közzé a Swarm megfigyeléseinek hasznosítására, a misszió tervezésekor alapvetően deklarált célokon túl. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézettel (GGKI) és nemzetközi partnerekkel közösen a mágneses pulzációk és erővonal-rezonanciák illetve nemlineáris jelenségek megfigyelésére tett javaslatot a Swarm pályája mentén. A műholdas észleléseket a tihanyi és a nagycenki földmágneses obszervatóriumok, valamint az ELGI által koordinált EMMA pulzációs hálózat észlelései hatékonyan egészítik ki.
A geomágneses obszervatóriumokból álló hálózat, az EMMA. (Kép: ELGI)
A Swarm és az obszervatóriumok észleléseinek párhuzamos vizsgálata lehetővé teszi, hogy pontosabb képet nyerjünk az ionoszféra és a magnetoszféra, valamint a plazmaszféra dinamikájáról, ezáltal űridőjárási viszonyainkról.
A „Bajnokot” tehát a hazai űrkutatás is követi.
Vadász Gergely Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Eötvös Loránd Geofizikai Intézet
A Fehér Madár nyomában
ESA Living Planet Programme
Swarm honlap (ESA)
Eötvös Loránd Geofizikai Intézet
MTA GGKI
Hosszú évek (plusz egy nap) késedelme után végre megkezdődött Európa saját, polgári irányítású navigációs műholdrendszerének kiépítése.
