A két mesterséges hold teljesen önálló megközelítésének és összekapcsolódásának kipróbálására indított amerikai űreszköz startja sikeres volt, de a kísérlet később idő előtt véget ért.

Az európai holdszonda programját egy évvel, 2006 augusztusáig kitolták.

A 2004. november 15-én Hold körüli pályára állt első európai holdszonda, a SMART-1 sikeresen túljutott műszereinek tesztfázisán. Hold körüli pályájáját ha lassan is, de a megfelelő szintre csökkentette, hogy megkezdhesse tudományos programját.

Hétfőn Hold körüli pályára állt a több mint egy éve utazó, első európai holdszonda.

A Hold felé egyre elnyúltabb Föld körüli pályán tartó SMART-1 európai holdszonda útközben a Földről készít felvételeket.

Az ESA miniatűr földmegfigyelő holdja 2001 októbere óta működik. Egy kis képes összefoglalót adunk abból, amit eddig látott.

Az eBay internetes aukciós ház eladásra kínálta a kaliforniai SpaceDev cég “portékéját”, egy komplett mini-műholdat. A kikiáltási ár 9,5 millió dollár.

A NASA 1995-ben hívta életre a New Millenium (Új Évezred) programját, melyben az űrkutatás jövőbeni eszközeihez kíván új technológiákat fejleszteni és tesztelni. A program első fecskéje a Deep Space 1 űrszonda volt, mely öt évvel ezelőtti felbocsátása után sikert sikerre halmozott.

Szeptember 27-én (06:11 GMT-kor) három kisebb műhold került pályára egy orosz rakétával Pleszeckből. A brit, nigériai és török műholdak a brit Surrey Satellite Technology (SSTL) vezette katasztrófa monitoring hálózat (DMC) korábbi holdjaihoz csatlakoznak.

Május 9-én egy japán hordozórakétával indult kozmikus útjára a japán fejlesztésű MUSES-C űrszonda. A mintegy négy és fél évig tartó űrkisérlet célja: mintavétel egy kisbolygónál és annak visszaszállítása a Földre!

A Nemzetközi Űrállomás orosz lakója március 28-i űrsétája alkalmával kézi erővel indított egy miniatűr mesterséges holdat.

A legújabb Ariane 5 ECA indításkor került Föld körüli pályára a holland fejlesztésű Sloshsat FLEVO mesterséges hold.

Korábban már beszámoltunk az európai Ariane-5 hordozórakéta legutóbbi sikeres startjáról. Most bemutatjuk az "utasokat", vagyis azt a hét európai műholdat, melyek a világűrbe jutottak.

A norvég egyetemisták által 2001 és 2004 között kifejlesztett és épített kísérleti műhold, az NCUBE a tervek szerint novemberben kezdi meg működését.

A Hold felé tartó európai szonda 70 ezer km távolságból lefényképezte „szülőhazáját”.

A kínai CZ-2C/SM rakéta 29-én, közép-európai idő szerint 20:06-kor, a kszicsángi űrközpontból indult, és a Nap és a Föld kölcsönhatását vizsgáló Double Star műhold-duó első tagját juttatta egy 500 x 60.000 km-es, erősen elnyúlt, 28,5 fokos hajlásszögű pályára.

A Deep Space 1 űrszonda sikerrel próbálta ki a jövő technológiát, de tudományos küldetéssel is felruházták tervezői: aszteroidákkal és egy üstökössel is találkoznia kellett.

Immár két hónapja van pályán Kanada első csillagászati műholdja. A főműszer tesztelését és kalibrációját augusztus 4-én kezdték meg.

1970 óta keringett a Föld körül Japán első, saját hordozórakétával pályára állított mesterséges holdja, az Ohsumi. Augusztus elsején Líbia és Egyiptom fölött belépett a légkörbe és megsemmisült.

A tervekkel teljesen összhangban zajlott a GALEX űrcsillagászati műhold indítása. A rakétát hordozó repülőgép helyi időben reggel 07:03-kor szállt fel a Cape Canaveral Légitámaszpontról.