Pénteken egy kínai földmegfigyelő holdat (és vele még három másik aprót), valamint az orosz műholdas navigációs rendszer egy új tagját állították pályára.
A rádiójeleket sugárzó apró lapkák seregét egyelőre nem tudták kibocsátani a kis műholdról. Előfordulhat, hogy május közepén előbb elégnek a sűrű légkörben...
2012. január 9-én állt pályára a tengeri hajóforgalmat követő műhold, rajta kulcsfontosságú magyar gyártmányú berendezésekkel. Azóta is minden tökéletesen működik.
Alig több mint egy nappal azután, hogy egy amerikai Minotaur-1 hordozórakéta egyszerre 29 műholdat állított pályára, a rekordot 32-vel máris megdöntötte egy Oroszországból indított Dnyepr rakéta.
1957 óta messze a legtöbb űreszközt bocsátották fel a Szovjetunióból, majd később Oroszországból, mégis 2014-ig kell várni az első teljesen magánpénzből készült műholdra.
Ma elindult az európai Vega hordozórakéta második példánya, rajta a Proba-V kísérleti földmegfigyelő, a VNREDSat-1 vietnami távérzékelő, és az észt ESTCube-1 műholddal.
A jelek arra mutatnak, hogy a BLITS az emlékezetes 2007-es kínai űrfegyverteszt nyomán keletkezett egyik törmelékdarab miatt változtatott hirtelen a pályáján és forgásán.
A PSLV rakéta fő hasznos terhe, a francia-indiai SARAL óceánkutató hold mellett még hat kis űreszköz állt poláris pályára, köztük az első osztrák műhold, és más „elsők” is.