Így minősítette az Apollo-14 egykori űrhajósa, Ed Mitchell a NASA által ellene indított pert. Mitchell egy a Holdról visszahozott kamerát akart elárvereztetni, egyelőre sikertelenül.
A politika, bármilyen kegyetlen is volt a holdprogrammal, mégis hagyott egy szűk keretet kibontakozni a tudományos kutatás számára az utolsó három leszállás alkalmával.
Az Apollo-1 űrhajósainak halála irányította a figyelmet a tűzbiztos ruhaanyagra, amely az 1980-as évektől kereskedelmi forgalomba is került, s mára már számos helyen sikerrel alkalmazzák.
Ritkaság, hogy egy „űroldalon” hollywoodi filmekkel találkozzon az ember, ám van egy alkotás, amely az Apollo-13 repülésének 40. évfordulója kapcsán megérdemli a kivételezést.
1967. november 9. Általában az ismeretlenség köde veszi körül ezt a dátumot, pedig elmondhatjuk, hogy az űrhajózás egyik legnagyobb piros betűs ünnepe kellene, hogy legyen.
40 éve szállt le az Apollo-12 a Holdra. 15 éve vizsgálhatók a NASA holdkőzetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Bemutató november 27-én.
Pete Conrad hitvallása egészen különleges módon jelenik meg egy houstoni ligetben. Egyben képet kapunk róla, hogyan viszonyul az Egyesült Államok a saját hőseihez.
Az utolsó három holdexpedíció törlése, valamint a Skylab program nem-folytatása miatt a NASA számára eredetileg legyártott tizenöt darab Saturn-V hordozórakétából „kettő és egyharmad” a Földön ragadt.
Közkeletű vélekedés – magunk is terjesztettük –, hogy az Apollo-12 űrhajósai által a Holdon meglátogatott Surveyor-3 szondáról leszerelt és a Földre visszahozott kamerában „túlélő” baktériumokat találtak. Mindez azonban szinte biztos, hogy nem igaz...
Amennyire selejtes jószágot sikerült a szovjet holdprogramnak összehoznia N-1 néven, ugyanolyan komoly mértékben sikerült az amerikaiaknak fején találni a szöget az óriásrakéta kategóriában.
Az ünnepi könyvkínálat egyik gyöngyszemének ígérkezett Norman Mailer: Moonfire – Az Apollo-11 hősies útja című impozáns műve. Ám sajnos meg is maradt az ígéret állapotban. Mailer csalódást okozott.
Ma ünnepeljük az Apollo-13 felszállásának negyvenedik évfordulóját. Az Apollo program egyik legizgalmasabb küldetése mit sem veszített érdekességéből négy évtized alatt.
Mint korábban is hírt adtunk róla, a Lunar Reconnaissance Orbiter a Holdat tanulmányozza és minden korábbinál korszerűbb technológiája révén minden korábbinál részletesebb eredmények várhatók tőle. Most például „holdi lábnyomokat” rögzített.
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter szondája folytatja az egykori Apollo leszállóhelyek fényképezését. A Fra Mauro őrzi az Apollo-14 űrhajósainak lábnyomait, majdnem a Cone-kráterig...