A mai napon lett negyvenöt éves az űrhajózás történetének egyik leghíresebb fényképe. Most egy kisfilm segítségével megismerhetővé válik a fénykép megszületésének majdnem összes részlete.

Véletlenül találták meg azokat a mintákat, amelyeket az Apollo-11 és -12 űrhajósai gyűjtöttek, de az 1970-es évek elején nem jutottak vissza a NASA-hoz.

A mai napon ünnepeljük az Apollo program utolsó holdraszállásának negyvenedek évfordulóját. Négy évtizeddel ezelőtt érkezett meg az emberiség mindmáig utolsó űrhajója a Hold felszínére.

Cikksorozatunk záró részében az órajel-generátor, a RAM és a ROM kerül sorra. Elámulhatunk azon, hogy milyen alapvető szerepet játszottak a szövőnők az Apollo program sikerében!

Aki eddig nem lett volna biztos benne, hogy a holdutazók nem sétarepülésen vettek részt, annak (is) bemutatjuk, milyen volt az Apollo űrhajók komputerének kijelző- és kezelőegysége (DSKY).

A sorozat további részeiben az Apollo űrhajó komputerének hardverét, annak is a legérdekesebb részeit mutatjuk be.

Neil Armstrong, az első ember az emberiség egész történelmében, aki egy idegen égitest felszínére tette a lábát, 2012. augusztus 25-én halt meg. A Newsweek következő, szeptember 3-i száma Armstronggal a címlapján jelent meg.

Nem mindennapi módon adták meg a végtisztességet az első embernek, aki a Hold felszínére lépett.

„A létra alján vagyok…Most lelépek a talpról.” Ez a mondat még csak az izgalom csúcsára röpítette a tévéközvetítést 1969. július 20. éjszakáján, a következő mondat (igen az, a „kis lépéses” jött utána!) legendává emelte Armstrongot. Ehhez „csak” az Apollo-11 parancsnokának kellett lennie.

„Vadul pörgünk balra és nem tudjuk megfékezni, csak forgunk körbe-körbe…” Armstrong az a fajta ember volt, aki mindig magasabbra és magasabbra teszi a lécet. A berepülőpilóta-lét után az űrpilóták közé szeretett volna jutni, ami megadatott neki. Az első űrrepülésén pedig megkapta a sorstól a NASA első igazi vészhelyzetét. Őrangyala segítségével megoldotta.

Öt esztendő híján fél évszázada, hogy az első emberek elindultak bolygónk közvetlen környezetén túlra, az Apollo-8 fedélzetén.

1969. május 18. Az Apollo-10 űrhajó elindul égi kísérőnkhöz, hogy „jelmezes főpróbaként” megtegye az utolsó előtti lépést az ember Holdra szállásának megvalósításához. A történelmi indítás egy rendkívül megkapó fotóval ajándékozta meg az utókort.

A Spaceflight Now amerikai űrkutatási portál fotóriportere bejutott az egykori Apollo űrhajók indítóállásai alatt levő bunkerbe. Különleges képek, régi történet.

Itt jönnek a további részletek: NOR kapu, RTL – ezek az Apollo űrhajók fedélzeti számítógépének bemutatásra következő részei.

Milyen feladatokat kellett ellátnia az Apollo űrhajó számítógépének?

Milyen volt a több mint 40 éve, az amerikai Apollo programban végrehajtott holdraszállást levezénylő rendszer egyik fontos eleme, a fedélzeti számítógép?

Nem volt sem családtagom, sem barátom, sem ismerősöm, még is úgy érzem, személyes veszteség is ért Neil Armstrong halálával.

Vadászpilóta, berepülőpilóta, űrhajós, mérnök, tanár, híresség – Armstrong számos módon kivette a részét a repülés és az űrhajózás ügyének előremozdításából. Az már kevésbé van benne a köztudatban, hogy az Apollo-13 és az STS-51-L balesetének kivizsgálásában is részt vett.

„Volt még egy kis munkám, amit meg kellett csinálnom…” Vannak dolgok, amik egyszer majdnem megölik az embert, máskor viszont éppen az életét mentik meg. Neil Armstrong Apollo programbeli életszakaszában is volt legalább egy ilyen eszköz, a Lunar Landing Training Vehicle, amely éppen Neil Armstrong életére tört, aztán később megmentette őt.

„Ó, van még vagy harminc méter… az egyik oldalon…” Armstrong a háborúból egy talán még életveszélyesebb helyre váltott, berepülőpilótának állt. Itt a helikoptertől a vadászgépig, a sárkányrepülőtől a rakétagépig mindent kipróbálhatott. Némelyik túlélésében itt is csak a mentőangyala segítette ki.