A küldetés hátrahagyott technológiáiról ír Magyari Levéd, aki a MANT idei diákpályázatán az Űrvilág különdíját kapta.

Milyen volt az Apollo holdprogram? Milyen lesz szerinted a következő holdraszállás? Mutasd meg ötleteidet a MANT diákpályázatán, február 15-éig!

Milyen volt, mit ért el az 50 évvel ezelőtti Apollo holdprogram? Milyen lesz szerinted a következő holdraszállás? Mutasd meg ötleteidet a MANT diákpályázatán!

A fél évszázados történetre visszatekintő Saturn–V óriásrakéta eredményeit azóta sem sikerült túlszárnyalni. Talán majd a jövő évtizedben.

A negyedik kérdéssel véget ért űrkutatási bélyegekhez kapcsolódó rejtvénysorozatunk. Ma megtudhatják a helyes választ az utolsó kérdésre, és az is kiderül, ki nyerte a Bélyegmúzeum ajándékát.

50 évvel ezelőtt, 1966 júniusában szállt le a Surveyor-1 amerikai holdszonda. Hamarosan jön a digitalizált képgyűjtemény.

A Lunar Reconnaissance Orbiter felvételein megtalálták az Apollo-16 hordozórakéta-fokozatának becsapódási helyét a Hold felszínén.

De nem akármilyenért! December közepén egy árverésen 245 ezer dollárt adtak az Apollo-17 néhai űrhajósa, Ron Evans Omega Speedmaster órájáért.

Alighanem kevéssé ismert tény, hogy a legendás Apollo-13 főmodulpilótája majdnem kapott egy második esélyt űrrepülésen való részvételre.

A hét képe című rovatunkban most egy ritkán látott felvételt mutatunk be az Apollo-9 legénységéről.

Az Egyesült Államok Postaszolgálata természetesen megemlékezik majd az Apollo-11 holdraszállásának közelgő 50. évfordulójáról.

Ma 50 éve, hogy elindult az Apollo program első küldetése a Hold felé, akkor még csak az égitest megkerülésére.

Kevesebb mint a felére apadt a „Holdat jártak klubja”, meghalt John Young, a „vidéki srác”.

Épp ma 50 évvel ezelőtt emelkedett először a világűrbe minden idők eddigi legnagyobb rakétája. Cikkünk első részében bemutatjuk a Saturn–V történetét és teljesítményét.

Tegnapelőtt hosszú betegség végén elhunyt Gene Cernan, a nagy űrhajós-generáció egyik jeles képviselője, az „utolsó ember, aki a Holdon hagyta a lábnyomát”.

A XIX. században még kopár vulkáni táj volt, az űrfelvételen már erdőktől zöldell a hegy. Emberi segítséggel bár, de a növényzet meghódította a kis szigetet.

Nemrégiben került a könyvesboltokba Jay Barbree: Neil Armstrong – Az első ember, aki a Holdra lépett című műve (dr. Both Előd fordításában magyarul).

Egy német kutatócsoport új szoftverrel régi holdrengéseket talált, a jövőben pedig hatékonyabbá teheti a marsrengések keresését.

Felbecsülhetetlen kincsek kerültek elő, amikor Neil Armstrong özvegye néhai férje szekrényében selejtezett.

Orosz automata holdszondák és az amerikai Apollo űrhajósok is lézertükröket hagytak a Holdon, amelyeket használva a mai napig pontosan tudják mérni a Föld–Hold távolság változását.