Holdséta, műszerek és a visszatérés. A küldetés hátrahagyott technológiáiról ír Magyari Levéd, aki a MANT idei diákpályázatán az Űrvilág különdíját kapta.
A holdséta. A holdraszállás kapcsán az egyik legikonikusabb dolgot a zászlók jelentik, amelyeket kitűztek a Holdon. Konkrétan az a zászló, amelyet az Apollo-11-nél használtak, alig került többe 5 dollárnál, bár a csőrendszer, ami vízszintesen tartotta a zászlót, az még rátett az árára. Sajnos az Apollo-11 zászlója már nem áll. Buzz Aldrin látta, ahogy a felszálláskor eldőlt a felemelkedő egységhez túl közel lévő zászló. De ezt 2009-es képek is megerősítik, amiket a Lunar Reconnaissance Orbiter készített. Az Apollo-11 leszállásának helyszínén nem látszik a zászló árnyéka, ám a többinél már látható. A zászlók már teljesen kifakulhattak a szélsőséges körülmények miatt, illetve az esetleges mikrometeorok sem tehettek jót nekik, de legalább még egy kivételével állnak.
Az Apollo program alatt összesen 384 kg-nyi holdkőzetet gyűjtöttek össze. Ebből az Apollo-11-nél nagyjából 22 kg-nyit. Az összegyűjtés nem volt a legegyszerűbb, ugyanis egy lapátszerű eszközzel kellett gyűjteni, mert egyszerűen nem lehetett a ruhában lehajolni. Érdekesség, hogy az Apollo-11 leszállási helyéről származó minták között felfedeztek olyan ásványokat, amiket addig nem ismertek olyan összetételben a Földön. Az egyik ilyet az űrhajósokról nevezték el Armalcolitnak (Armstrong, Aldrin, Collins) és egy vas-titán oxidásvány. Később a Földön is felfedezték. A holdkőzetek nagy részét kutatási célra használták fel, de kisebb darabokat el is adtak. Volt, amiket elloptak vagy „elvesztettek”. Magyarországon az ELTE-nek is kölcsönöztek holdkőzetek csiszolatait.
Az U.S.S. Hornet megérkezett a kapszulához
Felemelik a hajó fedélzetére a kapszulát
A visszatérés – U.S.S. Hornet (CV-12). Térjünk vissza egy kicsit a Földre és foglalkozzunk azzal a hajóval, amelynek fedélzetére emelték az Apollo-11 legénységét. Még 1943-ban bocsátották vízre ezt a 266 méter hosszú hajót. A II. világháborúban harcoltak vele Japán ellen. Ez idő alatt erősen megsérült. A háború után is sok helyen járt. Tagja volt a hetes flottának. Leginkább Dél-Vietnamtól a Fülöp-szigetekig járt. Később az Apollo-11 visszatérésénél ezt a hajót érte a megtiszteltetés, hogy a világunk eddigi legnagyobb utazóit fogadhatta. Ezen a hajón az Apollo-11 űrhajósait Nixon elnök üdvözölte, de eközben a három asztronauta karanténban volt. A hajó jelenleg múzeumként funkciónál és a kaliforniai Alamedában van. Az évek alatt több kitüntetésre is szert tett. Nem összekeverendő az U.S.S. Hornet (CV-8)-cal. Az egy másik, korábbi hajó, ami már a tenger fenekén van.
Egyebek. Kifejezetten sok kamerát hagytak a Holdon az űrhajósok az Apollo küldetések során. Például Neil Armstrong ikonikus kis lépését egy a holdkomp oldalán lévő kihajtható kamera vette fel. Később a leszállási hely környékén is felállítottak tévékamerákat, hiszen a holdraszállás fontosabb momentumait élőben közvetítették. És bár ezek nem voltak a legjobb képminőséggel rendelkező kamerák, de legalább voltak. De nem csak kamerákat hagytunk a Holdon. A holdkomp létráján például van egy fémtábla, ami el van látva az akkori amerikai elnök, Richard Nixon és az Apollo-11 űrhajósainak aláírásával. Vittek még egy szilíciumlemezt is, amelyen 73 ország vezetőinek jókívánságait lehet hallani. Sajnos ezek között nincs Magyarország. Az egészen apró, körülbelül 3 cm átmérőjű lemez tetején az áll, hogy a „Föld bolygóról 1969. július”. A küldetés során ott maradt még egy Apollo-1-es embléma, amellyel megemlékeztek az 1967-es tragikus tűzesetről.
Az Apollo-1 jelvény (balra) és holdkomp létrájára elhelyezett fémlap, amelyen ez a szöveg áll: Itt léptek először a Hold felszínére emberek a Föld bolygóról.
Krisztus után 1969. július. Békével jöttünk minden emberi lény nevében. (Képek: NASA)
De ott maradt még egy arany olajág, sok szerszám és a tudományos kísérletekhez felhasznált eszközök is, mint például egy lézeres távolságmérő reflektor. Ennek a működési elve az, hogy egy földi obszervatóriumból kilőnek egy lézersugarat, ezt pedig a reflektor visszaveri és abból az időből, ami alatt a sugár megtette az oda-vissza távot, kiszámolják a Hold pontos távolságát. Érdekesség, hogy elvileg ezt még most is lehet használni. Felállítottak még egy a napszél összetételét vizsgáló eszközt is, aminek a neve SWC. Ott maradt a PSEP nevű hordozható eszköz is, ami gyakorlatilag tele van mérőeszközökkel. Persze még sok más tudományos mérőműszert is vittek. Hagytak ott egy érmét Jurij Gagarin emlékére, aki először járt az űrben, és Vlagyimir Mihajlovics Komarov emlékére. Ő volt az első ember, aki elhunyt az űrhajózás alatt. De még a Wright-fivérek első repülésre képes repülőjéből egy fadarabot is elvittek a Holdra. Illetve rengeteg emberi eredetű hulladékot is hagytak a Holdon, ami érthetően az utazás alatt termelődött. Ezekről egyébként a NASA készített egy listát is.
A PSEP (balra) és SWC (jobbra) tudományos eszközök. (Képek: NASA)
Viszont nem ezek az Apollo-11 legfontosabb hagyatékai. A legnagyobb hagyatékok kézzel nem foghatóak, mert sokkal inkább eszmék. Olyan eszmék, amik azt bizonyítják, hogy semmi sem lehetetlen a megfelelő tudás birtokában. Ezt az eszmét kell követni, ha tovább akarunk fejlődni. Hiszen az ember egyik alapvető mozgatórugója a kíváncsiság, ami elképesztően erős és az Apollo-11 tökéletesen megtestesíti ezeket az eszméket. Több évnyi szenvedés és kudarc után sikerült! Ez elindítja, tudatosítja az emberekben azt a fontos eszmét, miszerint semmi sem lehetetlen a megfelelő munka és kitartás mellett.
Norman Rockwell festménye
Köszönjük az űrhajósoknak, illetve annak a körülbelül 400 ezer másik embernek, akik nélkül nem sikerülhetett volna ez az elképesztő teljesítmény!
Magyari Levéd
Kapcsolódó cikkek:
Az Apollo-11 hagyatéka (1. rész)
Az Apollo-11 hagyatéka (2. rész)
Az Apollo-11 hagyatéka (3. rész)
Columbia és Sas. A küldetés hátrahagyott technológiáiról ír Magyari Levéd, aki a MANT idei diákpályázatán az Űrvilág különdíját kapta. 
