Zajlik az Apollo-11 visszaszámlálása, éppen ezekben a percekben ébresztik az űrhajósokat.

Hát elkezdődött... Pontosabban folytatódik... Vagy mégis inkább most kezdődik. Elkezdődött az Apollo-11 hivatalos visszaszámlálása.

Galileo Webcast - tudományos tartalomsugárzás az interneten. A bemutatkozó közvetítés vasárnapról hétfőre virradó éjszaka.

Sokak számára teljesen ismeretlen a története azoknak a mozgatható indítóállványoknak, amelyek nélkül sem az Apollo, sem a Skylab, sem az Apollo-Szojuz tesztprogram, de még a Space Shuttle program repülései sem jöhettek volna létre.

Immár négy évtizede, hogy az Apollo-8 űrhajósainak személyében az első emberek eljutottak a Holdig.

Az utolsó űrhajó az America (anyaűrhajó) és a Challenger (holdkomp) neveket kapta a keresztségben és a látványos start után rendben elindult a Holdhoz.

A NASA új tárolási módot talált a holdprogram képeinek: a képeket tároló Johnson Űrközpont és az Arizonai Egyetem közös programjában digitalizálni fogják az összes holdfelvételt és online formában bárki számára elérhetővé teszik.

2007. május 3-án elhunyt Wally Schirra, az egyetlen olyan amerikai űrhajós, aki repült a Mercury, a Gemini és az Apollo űrhajón.

A holdprogramban már nagyon messze voltak azok az idők, amikor sürgős volt egy küldetés. Sőt nagyon messze volt az is, amikor maga a program fontos volt. Az Apollo-15 sikere ellenére már nem volt sok hátra, 1971 tavaszán az utolsó előtti expedíció készülődött a Holdra.

A NASA elvesztett három űrhajóst, veszélybe került Amerika nemzeti presztízse, sőt az űrhivatal léte is. A fő kérdés adott volt: miért?

Ha az első holdraszállást történelmi eseménynek tekintjük (márpedig miért is tekintenénk másnak), akkor ez érdekes problémákat vet fel.

Egy virtuális utazásra hívjuk olvasóinkat a holdraszállás 40. évfordulója alkalmából. Utazzunk együtt 1969-be, és kövessük végig az űrkutatás eddigi egyik legfontosabb eseményét – élőben!

Az Apollo programhoz három darab mozgatható indítóállvány készült el az Ingalls Iron Works jóvoltából.

A tervek szerint június 17-én startolhat a várva várt Lunar Reconnaissance Orbiter. Most először pillanthatjuk majd meg – legalább néhány képpont erejéig – a Holdon maradt űreszközöket is!

Az Apollo-17 leszállása lezárta a holdprogramot, de nagyon hosszú időre a Hold kutatását is, sőt korszakzárónak is bizonyult. Felvetődik a kérdés: mire volt jó mindez, mi lett a hatalmas erőfeszítés eredménye?

Egyszer minden véget ér. Ez a végzet az Apollo programot is elérte 35 évvel ezelőtt, amikor a talán legérdekesebb expedíció, az Apollo-17 megjárta a Holdat.

Ron Woods a grafikáinak témájául szolgáló űrruhákkal közvetlen kapcsolatba is kerül.

A bonyodalmak után Young és Duke tökéletes leszállást hajtott végre. Az emberiség ötödik űrhajója állt a holdfelszínen, ezúttal a Descartes-kráter melletti síkon, a Cayley-síkságon, a keresett vulkánok (?) között.

Átlagosan 385 ezer km-re. De lézertávmérési módszerrel erre a kérdésre néhány centiméteres pontossággal választ lehet adni.

1969. július 20-án ember szállt le a Holdon. De az ember holdraszállásának programja egy borzalmas katasztrófával kezdődött, ami az egész program létét is majdnem megkérdőjelezte.