Az interjúnk első részében bemutatkozott három fiatal hazai űrkutató most munkájáról beszél.

Az ESA üstökösszondája az eddigi leghosszabb, 31 hónapos hibernációra készül. 2014-ben érkezik majd a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz.

Az európai Rosetta űrszonda a Lutetia kisbolygó mellett repült el, s felvételeket is készített az égitestről.

Április 23. és május 17. között, a Lutetia kisbolygó megközelítése előtt az ESA letesztelte a Rosetta üstököskutató űrszonda rendszereit és tudományos műszereit.

November 13-án egy újabb hintamanőver erejéig ismét a Föld közelébe kerül az európai üstökösszonda, a Rosetta.

Felébresztették álmából az európai üstököskutató űrszondát, hogy felkészíthessék a Steins kisbolygóval történő szeptemberi találkozásra.

Az európai üstököskutató űrszonda újabb lendületet nyer további útjához. A legnagyobb közelség ma éjjel várható.

Ma az európai Rosetta üstököskutató szonda sikeresen elhaladt a Mars közelében, ahol újabb lendületet nyert további útjához.

Egy-egy kép erejéig, de már megkezdte a Mars megfigyelését a Rosetta, mely 2007. február 25-én halad el a legnagyobb közelségben a Vörös Bolygó mellett.

Az Európai Űrügynökség ezúttal a Rosetta-programban való részvételt köszönte meg a KFKI RMKI és az SGF Kft. huszonnégy munkatársának.

Az európai Rosetta űrszonda tavaly nyáron repült el a 21 Lutetia kisbolygó közelében. Az égitest egyes területeit az ókori Római Birodalom provinciáiról nevezték el.

Mi a közös az európai Rosetta üstökösszonda leszálló egységének lábában és egy német vállalat precíziós lézeres megmunkáló berendezésében?

Az európai Rosetta űrszonda, útban a 2014-es üstökösrandevú felé, ma bő 3000 km-es távolságban elrepült a Lutetia kisbolygó mellett.

Az európai Rosetta űrszonda július 10-én közelíti meg a 21 Lutetia nevű kisbolygót.

Az ESA Rosetta űrszondája 800 km-re közelítette meg a 2867 Steins kisbolygót.

Az újra a Föld közelében járt európai üstököskutató űrszonda felvételeiből néhányat már közzé is tett az ESA.

A Rosetta üstökösszonda leszállóegységének (Philae) magyar közreműködéssel készült, a mágneses tér és a plazma paramétereit mérő műszere (ROMAP) egyedülálló méréseket végzett a Mars melletti elhaladás során.

Egyre gyakoribb, hogy űrszondák távolról kisbolygókat figyelnek meg. De vajon van-e ezeknek az eseményeknek tudományos haszna? Hiszen a képeken alig pár pixelesek az égitestek. Cikkünkben a Steins kisbolygó megfigyeléséről írunk.

A Rosetta űrszonda 2007 januárjában a 21 Lutetia kisbolygót tanulmányozta. Az űrszonda most kis felbontású képeket készített a kisbolyóról, de még visszatér hozzá.

Az európai üstököskutató szonda kedvező helyzetben lesz akkor, amikor az amerikai Deep Impact „megbolygatja” a Tempel-1 üstökös magját.