Az európai Rosetta űrszonda tavaly nyáron repült el a 21 Lutetia kisbolygó közelében. Az égitest egyes területeit az ókori Római Birodalom provinciáiról nevezték el.
A fő szabály alól egyetlen kivétel van: a nyolc nagy felszíni egység közül azt a területet, amely a Rosetta közelfelvételein nem látható – mivel a megközelítés idején épp a kisbolygó túlsó felén volt –, az égitest felfedezőjéről Goldschmidt-régiónak nevezték. A további régiók: Achaia, Baetica, Etruria, Narbonensis, Norcium, Pannonia és Raetia.
(Képek: ESA Bulletin 146, 2011. május)
Mivel Lutetia az ókori birodalom egyik jelentős városa volt az i.e.52-től i.sz. 360-ig terjedő időszakban, ezért az égitest nagyobb kráterei – összesen 18 darab – a korszak más városairól kapták a nevüket. Egyéb fontos felszíni alakzatok számára a római kori folyóktól kölcsönözték az elnevezéseket. Így került például a Duna is a kisbolygóra: a Danuvius Labes nevet kapta a három megjelölt csuszamlás egyike.
A Lutetia kisbolygó egyes kráterei és más felszíni alakzatai a Rosetta készítette felvételen. A kép közepétől balra lent „folyik” a Duna, a Baetica elnevezésű régióban. Tehát nem Pannoniában – hiába, semmi sem tökéletes... (Kép: ESA 2010 MPS for OSIRIS Team MPS / UPD / LAM / IAA / RSSD / INTA / UPM / DASP / IDA)
Egészen az idei nyárig, amikor az amerikai Dawn űrszonda pályára állt a Vesta körül, a Lutetia volt a legnagyobb kisbolygó, amelyet űreszköz közelről fényképezett. Az új elnevezéseket az erre illetékes szakmai világszervezet, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) idén áprilisban szentesítette.
Figyelem, játék! Az az leggyorsabb olvasónk, aki az Űrvilág Facebook-oldalán először megírja, hogy ma melyik nagy európai város felszik az ókori Lutetia helyén, egy meglepetés ajándékban részesül!
Frissítés: az ajándék a megjelenés után néhány perccel el is kelt! A helyes válasz: Párizs.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Vakrandi Lutetiával
A Lutetia mellett
Közelképek a Lutetia kisbolygóról
Közelről is bemutatkozik a Vesta
A Lutetia kisbolygó felszíni alakzatainak nevei (The Planetary Society Blog)
A méretükben a bolygók és a csillagok közé eső égitestek színe a felszíni hőmérsékletüktől függően eltér. A WISE infravörös űrtávcsővel olyan Y típusú törpéket találtak, amelyek leghidegebbike csupán 25 Celsius-fokos.
