Pannonia a Lutetia kisbolygón
(Rovat: Távoli világok kutatói, Rosetta üstökösprogram , A hét képe - 2011.08.29 15:15.)

Az európai Rosetta űrszonda tavaly nyáron repült el a 21 Lutetia kisbolygó közelében. Az égitest egyes területeit az ókori Római Birodalom provinciáiról nevezték el.

A fő szabály alól egyetlen kivétel van: a nyolc nagy felszíni egység közül azt a területet, amely a Rosetta közelfelvételein nem látható – mivel a megközelítés idején épp a kisbolygó túlsó felén volt –, az égitest felfedezőjéről Goldschmidt-régiónak nevezték. A további régiók: Achaia, Baetica, Etruria, Narbonensis, Norcium, Pannonia és Raetia.

(Képek: ESA Bulletin 146, 2011. május)

Mivel Lutetia az ókori birodalom egyik jelentős városa volt az i.e.52-től i.sz. 360-ig terjedő időszakban, ezért az égitest nagyobb kráterei – összesen 18 darab – a korszak más városairól kapták a nevüket. Egyéb fontos felszíni alakzatok számára a római kori folyóktól kölcsönözték az elnevezéseket. Így került például a Duna is a kisbolygóra: a Danuvius Labes nevet kapta a három megjelölt csuszamlás egyike.

A Lutetia kisbolygó egyes kráterei és más felszíni alakzatai a Rosetta készítette felvételen. A kép közepétől balra lent „folyik” a Duna, a Baetica elnevezésű régióban. Tehát nem Pannoniában – hiába, semmi sem tökéletes... (Kép: ESA 2010 MPS for OSIRIS Team MPS / UPD / LAM / IAA / RSSD / INTA / UPM / DASP / IDA)

Egészen az idei nyárig, amikor az amerikai Dawn űrszonda pályára állt a Vesta körül, a Lutetia volt a legnagyobb kisbolygó, amelyet űreszköz közelről fényképezett. Az új elnevezéseket az erre illetékes szakmai világszervezet, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) idén áprilisban szentesítette.

Figyelem, játék! Az az leggyorsabb olvasónk, aki az Űrvilág Facebook-oldalán először megírja, hogy ma melyik nagy európai város felszik az ókori Lutetia helyén, egy meglepetés ajándékban részesül!

Frissítés: az ajándék a megjelenés után néhány perccel el is kelt! A helyes válasz: Párizs.