Dőreség lenne azt hinni, hogy a szovjet rakéta- és űrkutatás minden részletéről fellebbent már a fátyol, holott már háromnegyed évszázad telt el az első lépések óta.
Mint a gazdaság más szektorai, az űripar is megérzi a világjárvány hatásait. Most Oroszországban voltak kénytelenek leállni a hordozórakéták gyártásával, de van belőlük kész bőven.
A Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása óta elmérgesedett orosz–nyugati és orosz–ukrán viszonynak az űrtevékenységben is komoly következményei vannak.
A december 27-i sikertelen orosz rakétaindítás nyomán az Angara-5 végfokozata és a rajta levő tömegszimulátor visszatért a légkörbe. Kárt szerencsére nem okozott.
Az új orosz tulajdonos ugyan nemrég átszállította a tengeri indítóplatformot és a hajót Vlagyivosztok kikötőjébe, de nem tudni, fogják-e ismét használni a rendszert, és ha igen, mikor.
Az orosz hordozórakétát többé nem használják. Utolsó munkája ma három Gonyec-M távközlési műhold és egy lézertávmérési céltárgy pályára állítása volt Pleszeckből.