Folytatódik a brit Prospero műhold története.
Folytatódik a brit Prospero műhold története.
Viszonylag keveset hallunk az északi szomszédunkban zajló űrkutatásról. Most folytatjuk sorozatunkat, amelyben olyan országokat veszünk sorra, ahol sokan olvassák az Űrvilágot.
A későbbi európai hordozórakéta-család első tagja Francia Guyanából indult 1979. december 24-én.
Szergej Volkov, a napokban indult és már a Nemzetközi Űrállomáson levő orosz kozmonauta, az ISS következő legénységének parancsnoka a világ legelső „második generációs” űrhajósa.
A Cseh Űrkutatási Iroda fogja össze az ország űrtevékenységét, valamint képviseli a Cseh Köztársaságot a nemzetközi szervezetekben.
Öregedő akkumulátoraik miatt a Cluster holdakat egyre furfangosabb módszerekkel lehet csak működésben tartani.
Románia űrkutatásának bemutatását a Román Űrügynökség történetével folytatjuk.
Éppen 25 esztendővel ezelőtt, 1981. május 14-én indult a Szaljut-6 űrállomásra az első és mindeddig egyetlen román űrhajós, Dumitru Dorin Prunariu.
Az oroszok első generációs űrszondái közül a legsikeresebb, a Zond-3 1965. július 18-án indult Bajkonurból és fotózta a Hold Földről nem látható oldalát.
Az első európai üstökösszonda 1985. július 2-án startolt, majd alig egy év múlva kevesebb mint 600 km-re megközelítette a híres üstököst. Sőt 1992-ben még egy „jutalomjátékra” is futotta...
Szinte axiómaszerű, hogy annak az államnak, akinek nagyhatalmi ambíciói vannak, „kell lennie” űrprogramjának is. Ám van ahol ezt nem ragozzák túl. Nagy-Britannia például mindössze egyetlen műholddal bizonyította képességét és ezzel le is tudta ezt a „kötelezőt”.
Az ESA január 14-én ünnepelte a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titan felszínén landolt Huygens-űrszonda leszállásának ötödik évfordulóját.
Az 1985-ben végrehajtott STS-61-A kódnevű űrrepülés több tekintetben is különlegesnek számít.
Az akkor még igen fiatal Európai Űrügynökség az első geostacionárius meteorológiai műholdját 1977. november 23-án állította pályára.
Milyen jelentőséget tulajdonítanak az űrkutatásnak egy hozzánk hasoló méretű és történelmű közép-európai országban?
1966-ban kötött megállapodást a francia űrügynökség a szovjetekkel.
Új sorozatunkban egy-egy európai vagy azon kívüli ország űrkutatását igyekszünk bemutatni. Megpróbálunk utánajárni, hogy a nem nagy űrköltségvetésű országokban hogyan tekintenek az űrkutatásra. Ezúttal Romániába kalauzoljuk Olvasóinkat.
Három évtizede repült a napkutató űrszondapáros második tagja.
Az oroszok mai nagyrakétájának, a Proton hordozórakétának 1965. július 16-án volt az első sikeres startja.
Rövid sorozatunk befejezéseképp az 1990-től 1999-ig működött röntgencsillagászati mesterséges hold segítségével készített képekből mutatunk be néhányat.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu