Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

Kemény év volt 1991. A kelet-európai országok immár demokratizálódnak, a Szovjetunió végjátékát éli, az országok határai átrendeződnek (akár Csehszlovákiára, akár a balti államokra, akár Jugoszláviára gondolunk). S ekkor már egyesült a két Németország is.

Némi szünet után folytatódik sorozatunk, mely kontinensünk asztronautikai történetét mutatja be.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebben a részben megismerkedhetünk az Ariane-4 rakétával.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

Hosszú ideje futó sorozatunk mostani részében az ŰRVILÁG Olvasói az európai űrszondákkal - Naprendszerünk kutatóival - ismerkedhetnek meg.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

Miközben az ESA tagállamok gőzerővel dolgoztak a Spacelab modul megépítésén, a gyakran külön utakon járó franciák hirtelen magukénak mondhatták az első nyugat-európai űrhajóst. Ehhez persze kellett egy másik űrhajó...

Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

A három program nagyon szorosan összefüggött egymással: az Ariane-5 hordozórakéta juttatta volna fel azt a Hermes űrrepülőgépet, ami a Columbus űrmodul kiszolgálására épült volna. Ekkorra már az űripari vállalatokkal is szerződéseket kötöttek, ezek felmondása önmagában is komoly veszteség...

Amilyen pozitívan nézték a szakemberek a nyolcvanas évek végén az űrkutatás jövőjét, annyira lelombozódtak a kilencvenes évek elején. Hosszú időre megbénította a fejlesztéseket egy előre nem számított esemény: felbomlott a Keleti Blokk.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani cikkünkben bemutatunk egy nagyon látványos, ám viszonylag rövi életű űrrepülőgép-tervet.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani epizodban bemutatjuk az Öreg Kontinens legnagyobb rakétájának, illetve űrállomás-moduljának születését.

Sorozatunk e részében röviden bemutatjuk, hogy egy páratlan kutatási lehetőség a nyolcvanas években még mennyire nem tudta összefogni a nagyhatalmakat. Minden, űrkutatásban akkor „számító” ország külön-külön készített űrszondát egy égitest felderítésére.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A sorozat jelen részben a tudományos célú mesterséges holdakról ejtünk szót.

Tizenhat évvel ezelőtt, 1987. május 15-én Bajkonurból egy új, a világ legnagyobb tolóerejű rakétáját indították. Az Enyergija mintegy 130 tonna hasznos terhet volt képes Föld körüli pályára állítani, ez a hordozórakéta indította 1988-ban a Burán szovjet űrrepülőgépet is. Most azonban nem a Buránról lesz szó, hanem arról a "ballaszt-műholdról" (azaz a rakéta kipróbálása céljából felhasznált "tömegről"), ami az Enyergiját első útja során kísérte.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani részben megismerkedünk a Spacelab űrlabor első eredményeivel.