Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.
Az európai űrkutatás történetét leíró sorozatunk hamarosan elérkezik napjainkig. Amik a kilencvenes évek elejét a jelennel összeköti (főbb pontokban):
Néhány érdekességet azonban még mindenképpen érdemes kiemelni. Az ukrán kutatók között felvetődött, hogy egy pólusok fölött keringő holdszondát építsenek és juttassanak el a Holdig Ciklon rakétával. A kb. 300 kg tömegű ukrán űrszonda a pólusok jégkészletét mérné fel. (A terv természetesen nincs a megvalósítás fázisában.) Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy korábban (1961-ben) az ESRO is tervezett egy Lunar Probe nevű holdszondát. Pontosabban egy európai szimpóziumon, Londonban felvetették, hogy Európa is vegye fel a versenyt legalább valamilyen formában a Holdért. Tulajdonképpen ennyi volt a felvetés. Később kidolgozták a részletesebb terveket is egy leszállóegység küldésére, de a probléma felvetésénél sokkal több nem történt.
A sorozat célja az volt, hogy eljussunk az európai űrtevékenység hajnalától egészen napjainkig. Viszont a ma is folyó űrprogramok leírása nem egy történeti cikksorozatba való, hiszen azok a programok ma is meghatározzák az európai űrpolitika fejlődését. Ezen programokról az aktualitások között állandóan be fogunk számolni.
Nehéz megtalálni a hidat napjaink és a „múlt” között, talán nem is lehet. Mégis találtam egy akkoriban talán nem olyan jelentősnek ítélt adatot. Egy 1992. március 16-án kelt levélről van szó. Véleményem szerint ez az időpont lehetne a tulajdonképpeni „dátumválasztó”, ami egyszersmind két korszak határa is az űrkutatásban. Március 16-án az Orosz Űrügynökség főigazgatója, Jurij Koptyev, és az Enyergia vállalat vezetője, Jurij Szemjonov levelet írtak Daniel Goldin NASA-igazgatónak. Azt a javaslatot tették, hogy a tervezett amerikai Freedom (Szabadság) és a szintén még csak tervezés alatt álló orosz Mir-2 (Béke) űrállomásokat a tervezőasztalon rajzolják át egy papírra, s a modelleket tolják össze, azaz a két tervet egyesítsék, és a két űrhatalom építsen ki együtt egy közös űrállomást. S mivel a Freedom terveiben eleve szerepeltek már a majdani európai és japán modulok, ezért így létrejöhetne egy új, nemzetközi űrállomás. A felvetést Borisz Jelcin azonnal támogatásáról biztosította, amerikai részről később Clinton elnök mondott igent.
Ki gondolta volna, hogy egy levélnek ekkora hatása lesz?
- a Nemzetközi Űrállomás-program (a Columbus űrmodul, a Raffaello, Donatello és Leonardo tehermodulok és a „Cupola”),
- az európai űrszondák (Mars Express, SMART-1, Rosetta),
- az Ariane-5 és a Vega hordozórakéták,
- a készülő ATV teherűrhajó,
- az ARD tudományos-technikai visszatérő műhold, valamint
- a jövő kilátásai (az ESA keleti bővítése, további európai országok űrkutatása, az Aurora-program).
Az Űrvilág oldalain azonban a felsoroltakból már többször is foglalkoztunk a Vega és az Ariane-5 rakétákkal, a Mars Express és Rosetta űrszondákkal, így azok leírásáról e sorozatban eltekintünk. Mivel a közeljövőben sorra kerülő küldetések (Venus Express, Columbus, Cupola, stb.) talán részletesebb kifejtést igényelnek, ezért azokkal azok aktualitásakor, de mindenképpen sokkal részletesebben fogunk foglalkozni.
