Románia űrkutatásának bemutatását a Román Űrügynökség történetével folytatjuk.
1990-ben Románia felállította az Űrtudományi Intézetet, melyből 1991-ben megalakult a Román Űrügynökség (ROSA). A románok azonnal felismerték az Európai Űrügynökséggel való szoros kapcsolatok fontosságát. Ezért Magyarország után, 1992-ben Együttműködési Megállapodást írtak alá az ESA-val. Ennek révén román kutatók évről évre lehetőséget kaptak bizonyos európai programokban való részvételre. 1999-ben aztán egy öt évre szóló Együttműködési Keretmegállapodást kötött egymással az ESA és Románia.
De ne haladjunk így előre. A román kormány 1995-ös döntése értelmében sor került a ROSA teljes újraszervezésére. Ennek nyomán a ROSA sokkal függetlenebbül működhetett tovább a Oktatási és Kutatási Minisztérium alatt (ma Kutatási és Technológiai Minisztérium). A ROSA feladata a nemzeti űrkutatási fejlesztések koordinálása és a román állam nemzetközi képviseletének ellátása a hasonló külföldi társintézményeknél. Emellett a ROSA űrkutató központokat állíthat fel, melyek a Román Űrprogram (Nemzeti Űrkutatási és -Fejlesztési Program) megvalósításán dolgoznak. A román kormány Kutatási és Fejlesztési Tanácsadó Testületének Űrhajózási és Űrkutatási Tudományos Tanácsával együttműködve a ROSA meghatározza az űrtevékenység egyes területeinek prioritásait, azok támogathatóságát.
A román kormány nevében a ROSA látja el a COSPAR-ban és az Európai Űrügynökség tanácskozásain, csakúgy, mint az ENSZ Világűrbizottságában való román képviseletet, illetve a nemzetközi megállapodások előkészítését. 1998-2004 között Dumitru Dorin Prunariu űrhajós végezte a ROSA elnöki teendőit. 2004-től a Román Űrügynökség ügyvezető elnök-vezérigazgatója Marius Ioan-Piso professzor lett, Dumitru Dorin Prunariu azóta a ROSA tiszteletbeli elnöki címét viseli (az űrhajós oroszországi nagykövet). Az ügynökség tudományos elnöke Virgiliu Niculae Constantinescu akadémikus.
A Román Űrügynökség néhány év óta komoly gondot fordít az ESA-integrációra. Bár a PRODEX Egyezményt nem kötötték meg az ESA-val, tárgyalásokat kezdett az ECS Egyezmény (European Cooperating State) aláírására vonatkozóan. Románia ugyanakkor az EU tagjává is válik, valószínűsíthetően 2007. január 1-jén, így az ország lehetőséget kapott az EU 6. Keretprogramja által finanszírozott, a Nemzetközi Űrállomásra küldhető kísérletekre vonatkozó ESA-programban, a SURE-ben való részvételre. Ezért 2006. február 16-én a SURE programmal kapcsolatos tájékoztatás végett Romániába ellátogattak az ESA-szakemberei. Sőt, Jean-Jaques Dordain, az ESA főigazgatója egy nappal később, február 17-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel is tárgyalt, s aláírta az ECS Megállapodást. Ezzel Románia vált Magyarország (2003) és Csehország (2003) után az Európai Űrügynökség 3. Együttműködő Államává, mely a teljes jogú ESA-tagság előtti minden bizonnyal utolsó lépés. A ROSA több ország űrhivatalával kötött kétoldalú megállapodást, így 1998-ban a Magyar Űrkutatási Irodával. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Románia is az ESA együttműködő állama lett
Bemutatjuk... a román űrkutatást (1. rész)
A Román Űrügynökség weblapja
A Román Űrügynökség történeti kronológiája
25 éve repült a román űrhajós - megemlékezés az ESA honlapján
Új sorozatunkban egy-egy európai vagy azon kívüli ország űrkutatását igyekszünk bemutatni. Megpróbálunk utánajárni, hogy a nem nagy űrköltségvetésű országokban hogyan tekintenek az űrkutatásra. Ezúttal Romániába kalauzoljuk Olvasóinkat.
