Három nappal egy sikertelen start után újból próbálkoztak Kínából, ezúttal sikerrel.

Aktuális hírek az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatban – folytatás.

Egy kínai földmegfigyelő és egy tudományos kísérleti műhold állt pályára csütörtökön.

Ma kudarccal végződött egy új típusú, szilárd hajtóanyagú kínai hordozórakéta, a Kuajcsou-11 (Kuaizhou-11, KZ-11) bemutatkozó repülése.

Az új kínai műhold, amely egy Hosszú Menetelés-2D rakétával indult, egy sorozat második tagja.

Ma megtörtént az utolsó start, amely ahhoz szükséges, hogy a kínaiak saját navigációs műholdrendszere globális lefedettséget nyújtson a felhasználóinak.

Rakétaprobléma miatt elmaradt a kínai navigációs műholdrendszer kiépítésének befejezését jelentő mai indítás.

Az idei májust, amikor talán már kezdett visszatérni a normális kerékvágásba a világ starttevékenysége, két kínai műhold pályára állításával zárták.

Egy 80 darabosra tervezett kínai távközlésiműhold-konstelláció első két tagja került alacsony Föld körüli pályára.

Kínából, azon belül is Hszicsangból feltehetően katonai célú műholdakat állítottak pályára.

Nagyfelbontású földmegfigyelő műhold indult Kínából, miután a minap nagy titokban felbocsátott kísérleti automata űrrepülő tegnap már vissza is tért.

Rövid időn belül egy újabb kínai távérzékelő műhold állt pályára a sorozatból.

A címből sejthető, hogy egy kínai műholdról van szó. Szombaton állt pályára, két kisebb társával osztozva a hordozórakétán.

A név egy új kínai kereskedelmi távközlési műholdat takar, amely egy Hosszú Menetelés-3B rakétával indult a geostacionárius pálya felé.

Pénteken egy újfajta Kaofen távérzékelő műhold és egy apró, az űrkutatást a fiatalok körében népszerűsíteni hivatott űreszköz állt pályára Kínából.

Ez egy új kínai földmegfigyelő műhold neve, amely június 17-én állt pályára Csiucsüanból.

A Hajjang-1D (Haiyang-1D) műholdat egy kétfokozatú, Hosszú Menetelés-2D típusú hordozórakétával állították pályára június 10-én.

A Hosszú Menetelés-11 típusú rakétát eddig még sosem indították a Kína déli részén, Szecsuán tartományban fekvő starthelyről.

1970. április 24-én került pályára az akkor jobb híján Kína-1-nek nevezett űreszköz.

Az ebben a konfigurációban először használt kínai hordozórakéta egy közelebbről nem részletezett célú technológiai kísérleti műholdat állított volna pályára.